Ne hagyd ki!

Fel!
13 ápr

5 válasz a kortárs művészetről Benkő Ildikótól

1111

Interjú az Ar2day Gallery tulajdonos-ügyvezetőjével

1.Manapság rengeteg a tehetséges művész/művészpalánta, az internetnek köszönhetően pedig elég soknak követhetjük is a munkásságát. Nyilván, ti, galériatulajdonosok is ezt teszitek. Mi az a plusz, ami miatt valakinek bizalmat szavazol, és odaadsz x nm-nyi fehér falat, avagy akár beállsz mögé, és a kiállításokkal felépíted, mint egy brandet?

Még galeristaként sem igazán tudok elvonatkoztatni a szubjektív véleményemtől, tehát a közös munkához az mindenképpen szükséges, hogy nekem is tetszenek a művek. Emellett nagyon fontos, hogy könnyen felismerhető, egyedi és különleges stílusjegyekkel alkosson a művész, olyan piacképes művek szülessenek ezáltal a kezei között, amelyek nem hasonlítanak a galéria más alkotóinak munkáihoz. Én főként a fiatalabb korosztályból kikerült, de nem teljesen kezdő, és még nem is túl ismert festőkkel és szobrászokkal foglalkozom, akik mögött már számottevő szakmai múlt körvonalazható, a tanulmányaik befejeződtek, kiállítottak már a hazai és nemzetközi közönségnek is, ezáltal pedig gyűjtői körük is kialakulóban van. A galéria repertoárjába bekerülvén azonban egy másfajta, komolyabb építkezés kezdődik. Ehhez kardinális, hogy az emberi tényezők is adottak legyenek: a szimpátia, a megbízhatóság, illetve ezen a szinten az ápolt megjelenés és a kulturált viselkedés is alapkritérium. (Ugye nekem azt is fel kell tudni mérnem az elején, hogy ebben a közegben meg fogja-e állni a helyét emberileg is, a tehetsége mellett a személyiségét is el tudjuk-e adni.) A flott munkának pedig nyilván az is az egyik záradéka, hogy megfogadja-e az illető a segítő szándékú javaslatokat, bele tud-e simulni abba a keretrendszerbe, amely által együtt tudunk működni.

2. Az általatok képviselt művészeken keresztül hogyan tudnád jellemezni a galéria stílusát? Milyen az ideális vásárló, akihez a munkáik szólnak? Van-e olyan, akit esetleg kiemelnél?

Hozzám nagyon közel áll a pop-art minden formája, ami egyúttal jól jellemzi a galéria stílusát is. Szeretem a vidám, erőteljes színeket és a figurális képalkotást, a klasszikus elemeket keverni a modernnel, a humort, na és persze a kifinomult, azaz nem vulgáris ábrázolású erotikát is, amely a kezdetektől fogva mindig is jelen volt a képzőművészetekben. Ebből fakad a ‘sex sells’ szlogen is, amely persze a kortárs művészetre is hatást gyakorol, de nem mindegy, hogyan van interpretálva. Mint ahogy az előző válaszomban is jeleztem, a galéria összes művésze eltérő stílust képvisel, ezért nehéz egy valakit kiemelni, de a teljesség igénye nélkül megemlíteném Ördög Noémit, akinek éppen 30 évesen tavaly a Műcsarnokban volt nagyszabású egyéni kiállítása, Nagy Boglárkát, akinek több festménye sikeresen kelt el a londoni Sotheby’s aukcióin, illetve Krüzsely Gábort, aki nemrég Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott munkásságáért.  Ugyanakkor az a – több mint egy évtizedes – tapasztalatom, hogy a vevőinknek igen szerteágazó az ízlése, ezért mindenki mást választ, de még a főleg befektetési céllal vásárló gyűjtők is elsősorban azt veszik, ami tetszik nekik. A legtöbb vevőnk elsősorban az esztétikai élményt keresi és csak másodlagos a befektetési szándék, sokszor egy újonnan elkészült lakásba vagy irodába szeretnének festményeket vagy szobrokat, amelyekben gyönyörködni tudnak. Az ideális vásárló véleményem szerint felismerte, hogy egy igényesen megtervezett, modern enteriőrbe már ciki olcsó posztert tenni, és mivel a kortárs művészet mindig reflektál az adott korra, ezért a minőségi bútorokhoz passzoló kortárs műveket vásárol, vagy akár egyedi elképzelés szerint megrendel.  Régebben 15 évig foglalkoztam egyébként dizájnbútorokkal és lakberendezéssel, 2009-ben váltottam a kortárs művészetekre, így már egyből realizáltam, hogy e tekintetben igencsak el vagyunk maradva a nyugati világtól, ahol bármilyen belsőépítészeti magazint fellapozva azt látjuk, hogy a falakon kortárs festmények lógnak, mind a külső, mind a belső tereket pedig szobrok dekorálják. Ezen az állapoton szerettem volna változtatni, és úgy gondolom így az elmúlt évek fényében, hogy sok esetben sikerült is, köszönhetően annak, hogy az Ar2day Gallery kínálatában olyan képzőművészeti alkotások találhatók, amelyeknek az árfekvése nem haladja meg egy dizájn ülőgarnitúráét, viszont egy drága autóval ellentétben az értékük idővel emelkedik, így a büszke tulajdonosuk egyre inkább státusszimbólumként is tekinthet rájuk.

3. A világjárvány szerinted mennyiben fogja megváltoztatni a kortárs műtárgy piacot, ha egyáltalán meg fogja? Továbbra is jó invesztíció marad ebbe a területbe fektetni?

A járvány sajnos fog alakítani a piacon, ez biztos, mivel aki a Maslow-piramis aljára kerül, az nem elsősorban kortárs művekre fogja költeni a pénzét. Mindemellett én azért optimista vagyok, elég csak, ha arra gondolunk, hogy például a II. világháború pusztításában is a műkincseiket mentették elsősorban az emberek, ez pedig egy olyan, szinte belénk kódolt gondolkodást feltételez, hogy bátran állíthatom: kortárs művészetbe fektetni mindig meg fogja érni. Azt azonban látni kell, hogy ez nem egy rövidtávú spekuláción alapuló befektetési forma, hanem hosszútávon majd a gyerekeink fognak profitálni belőle. Azonban addig mi folyamatosan gyönyörködhetünk ezekben a műalkotásokban, amelyek által olyan élményekre tehetünk szert, amit egy részvénycsomag biztos nem képes nyújtani. A jelenlegi recesszióban fontos lesz, hogy megtaláljuk azokat a csatornákat, amelyek minél szélesebb réteget szólítanak meg és teszik ismertté a kortárs munkákat. Én például 2009-ben, a válság közepén alapítottam a galériát, amikor mindenki őrültségnek tartotta ezt az ötletet, de egy egyedi koncepcióval viszonylag rövid időn belül jelentős sikereket értünk el. Ehhez szükség volt olyan partnerekre is (pl. a Kempinski Hotel Corvinus Budapest), ahol már régóta megrendezésre kerültek a galéria által szervezett események, állandó kiállítóteret biztosítva a művészeinknek. Az ebben a luxusszállodában tartott Art Soirée-k például egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a vernissage-okat exkluzív divatbemutatók követik, amelyek egy igen széles, szofisztikált réteget vonzanak, amely nyitott a művészet irányába is. Ezen alapszik az optimizmusom a posztjárvány időszakot tekintve, mivel szerintem az emberek jelen pillanatban alig várják, hogy kiszabaduljanak otthonról és igényes, minőségi élményeket adó rendezvényeken vehessenek részt.

4.Személy szerint, ha kívánhatnál párat – teljesen szabadon, mert egy jó tündér teljesíti -, mely művészektől tartanál otthon műtárgyat szerte a világból, akár vizuális, akár befektetési aspektusból?

Kérnék egy Jeff Koons vagy Anish Kapoor szobrot a kertbe, a belső terekbe jöhetne egy Mel Ramos, a falakra pedig Roy Lichtenstein, Takashi Murakami, Malika Favre és Dalí, illetve Magritte képeiből választanék.

5. Larry Poons vagy George Condo nevét talán mindenki ismeri, akit megérintett a kortárs műgyűjtés szele. Kit ajánlanál azonban még a palettáról, aki abszolút feljövőben van, de még jó áron lehet tőle vásárolni nemzetközi szinten, ami majd szép hozamot fog egyszer produkálni?

Személyes kedvenceim a belga Arne Quinze színes, absztrakt, óriási szobrai, illetve Juraj Kralik pénzérmékből kirakott különleges pop-art képei, akinek a közeljövőben kiállítást is szervezünk majd Budapesten. Mindkét művész igen jelentős nemzetközi sikereket tudhat maga mögött és büszke vagyok, hogy személyesen is ismerem őket.
Pécsi Balázs