15
szept
Azt hiszem, én maximálisan kimerítem a közhelyet, miszerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Merthogy számomra tényleg az, nem indulhat nélküle el se a munka, se a hétvége. S nem akarok álszent lenni, nem mondom, hogy ennek ellenére én mindig megadnám a módját, sőt! Sokszor valóban kutyafuttában tolom be, sokszor már bent a szerkesztőségben, a monitor előtt kanalazom a joghurtot és a szezonális gyümölcsválogatást, vagy ha külső helyszínen kezdem a napot (mondjuk edzeni megyek), akkor leakasztok valami péksütit valahonnan, és loholva eszem meg - mint látjátok ezekből, inkább a kontinentális reggeli híve vagyok, semmint az angolé, haha.
Lényeg a lényeg, a sűrű hétköznapokban valóban sokszor csak ez jut: tűzoltás. Ha csak az ember nem munkareggelivel (én: sajtóreggelivel) kezdi a napot valami...
Olvasd tovább!
