szeptember 2019

Itt lennék akkor a második epizóddal, az első felét a posztnak itt tudjátok elolvasni! 6. Bár a rangok és a titulusok mindig is nagy jelentőséggel bírtak a főnemesség, így az egész társadalom számára, igazán a XIX. század végén és a XX. század első felében tombolt a "rangkórság" - kivált Magyarországon. Azaz, ha valaki nem akarta magát outsiderként (mondjuk  művész, hivatalnok vagy értelmiségi lévén) rövid úton az elit társaságon kívül találni, igyekeznie kellett minden előkelőséget a helyes megszólítással illetnie. A bárói/grófi/hercegi ranghoz kalibrált Kegyelmes, Méltóságos avagy Nagyságos úr eltévesztése könnyen eredményezhette, hogy a következő vacsorára már nem érkezett meghívó, ez ugyanis súlyos sértésnek és faragatlanságnak számított. 7. Két jelnyelv is kialakult az előkelők körében a múltban, amit az egyes korszakok (álszent) prüdériája indokolt....

A múltkori, ilyesmi témájú posztra érkezett megerősítő feedbackek hatására jöjjön hát egy újabb múltba révedés, ezúttal vázlatos formában! Hasonlóképpen a korábbihoz, itt sem konkrét példákat szemezgettem ki a történelemből, hanem inkább általános szokásokat vettem górcső alá, amelyek teljesen mindennapos momentumai voltak az életnek, mármint az 1400-1800-as évek burzsujai számára persze. Tehát miközben olvasgatjátok e pontokat, gondoljatok arra, hogy többszáz évvel ezelőtt semennyi érdeklődésre sem tarthatott volna számot e cikk, olyannyira triviális dolgokról lesz a következőkben szó. (Update: mivel bitang hosszú lett a poszt, ezért utólag ketté szedtem, itt találjátok a második részét!) 1.Na szóval, legutóbb beszéltünk róla, hogy bár a paróka nagyon praktikus és olykor igencsak látványos ellenszere volt a zsíros hajnak, azonban kész luxus lakóparkként funkcionált az élősködők, elsősorban a...