Interjú a divat-, beauty-, gasztro- és életmódmárkák kommunikációjával foglalkozó LanceCom Kommunikáció tulajdonosával

1.Több, nemzetközi luxus- és prémiummárka hazai bevezetésében is részt vettél, illetve menedzselted őket kommunikációs fronton. Hogyan kell hozzányúlni egy Louis Vuittonhoz vagy egy Swarovskihoz, mik a különbségek PR-szempontból? 

A lényeg minden esetben az, hogy ne akard máshogy csinálni. Nem azért választottak ki, hogy majd én megmutassam, miként lehet ezt “jobban” is, hanem azért, mert megbíztak bennem, hogy ugyanazt a metódust, stílust és színvonalat fogom képviselni, amit globálisan mindenkitől elvárnak. A PR-os ugyanis egyfajta nagykövet, amikor a márkáról beszél vagy ír. A külföldi cégek pedig azért választanak maguknak lokális PR-ügynökségeket, mert azok jobban ismerik a helyi viszonyokat, könnyebben adaptálják a briefeket, illetve jóval gyorsabbak a megvalósítás terén. A lokális ügynökségekben a cégek megbíznak úgy is, hogy nincsenek fizikailag jelen. Ezt a bizalmat pedig sohasem szabad eljátszani! Mi minden ügyfelet ugyanazzal az alázattal kezelünk, és minden nagyobb partner nagyjából ugyanazt is várja el. De persze a kisebbek is ugyanazt a nívójú szolgáltatást kapják tőlünk! Nagyon sokat köszönhetünk a Louis Vuittonnak azért, amit tőlük tanultunk. Ez a luxuskommunikáció itt, Magyarországon még most is egyedülállónak számít. Azt szoktam mondani, hogy anno beiratkoztunk a Louis Vuitton kommunikációs egyetemre (nevet).

2.A sajtóval való kapcsolattartáson, press kitek összeállításán, illetve a fotózásokra való termékkiadások menedzselésén túl egy márka PR-osának fontos feladata, hogy eventeket is rendezzen az adott országban. Mire kell odafigyelni egy luxusesemény szervezésénél?

Leginkább arra, hogy tökéletes összhangban legyen a márkával. A legtöbb esetben pontos briefet kapunk a helyszínről, a dekorációról, a cateringről, és képeket egy korábban mondjuk Párizsban, Londonban vagy Barcelonában megrendezett hasonló eseményről. Ez csodálatos sorvezető, de annál nehezebb itthon a tökéletes alternatívákat megtalálni vagy előállítani. Ha nem létezik hasonló sem, akkor lehet adaptálni a helyi lehetőségekhez. Így lett roppant sikeres a SUGAR! Shopban tartott Swarovski-sajtórendezvény, vagy a szintén a sajtó számára realizált, mesebeli Louis Vuitton-erdő az Opera mögött, egy óriási belmagasságú, üres helyiségben.

3.Személy szerint mit gondolsz arról, hogy a híres, patinás luxusmárkák kommunikációja szinte 180 fokos fordulatot vett, ahogy minél szélesebb közönséghez szeretnének szólni?

Ez a fajta kommunikációs trend egyáltalán nem új keletű. A luxusmárkák eddig is használták ezeket a platformokat, és elsősorban ahhoz a fiatal generációhoz szóltak, akik majdan saját erőből lesznek a vásárlóik. Mivel kortól függetlenül mindenki szinte teljesen a digitális térbe kényszerült, egyszerűen megtörtént egy teljes váltás. Nem találom furcsának, egyszerűen csak logikusnak. A digitális tér nem annyira szelektív, már ami az olvasó-/követőréteget illeti, de a minőséget így is abszolút lehet képviselni.

4.Egyre több kommunikációs fiaskóról hallhatunk újabban, mintha a luxusmárkák egyszerűen nem érzékelnék a világban zajló változásokat. A leghíresebb ilyen eset a Dolce&Gabbana kínai botránya volt pár éve, de gondolhatunk a Burberry környezetszennyező készletmegsemmisítési protokolljára is akár. Hogyan csúszhatnak ilyen porszemek a gépezetbe, hogyan kell ma jól kommunikálnia a cégeknek?

Ugye nemrég éltünk meg egy pénzügyi világválságot, ezt a vírushelyzetet is ehhez hasonlítanám. Voltak cégek, amelyek nagyon jól kezelték, a féket szinte abban a pillanatban behúzták, hogy ki lett mondva a válság szó, s voltak, akiknek ez sosem sikerült igazán, mert nem azonnal reagáltak. Egy multicég tevékenységét nem egyik pillanatról a másikra döntik el és viszik végbe. Ha a döntés és a megvalósítás közben egy váratlan esemény adódik, nem feltétlenül tudnak azonnal váltani, megfelelően reagálni az adott körülményekre. Hogyan kell jól kommunikálni egy ilyen fiaskót? Azonnal, mielőtt ízekre szednek. Aztán ahogy a világválság után sokkal filantrópabb gondolkodású lett a luxuspiac, most is ugyanezt fogjuk látni, és a fenntarthatóságot – ha legrosszabb esetben is mondjuk csak egy trendnek tekintjük –  lehetetlen lesz kikerülni.

5.Az ügyfeleid közt van magyar cég is, amely prémiumterméket állít elő. Ebben a nagy kommunikációs zajban hogyan lehet egy új játékost sikeresen felépíteni?

Alapjaiban ugyanúgy, mint korábban, hiszen a nyomtatott sajtó még létezik, és a nagy magazinok – a print felületeiken túl – rendelkeznek online verzióval, Facebook-, Instagram- vagy akár Youtube-csatornával, és sokszor blogger/influencer-együttműködéssel. A magazinok így sokkal szélesebb és nagyon hatékony kínálatot tudnak nyújtani. Ezen kívül a bloggerek/influencerek szintén felületként is működnek, ezért velük is folyamatos a kapcsolattartás minden esetben. Természetesen minden büdzséfüggő, és ha van rá keret, akkor a hirdetés is elmaradhatatlan. A legnagyobb veszteség most a termékbemutató sajtó- és ügyfélrendezvények hiánya, mert azok elengedhetetlenek lennének a személyes tapasztalás miatt, de ezek kivitelezésére még várni kell. Ami biztos, hogy sokkal több munka van minden egyes részfeladattal, mert ha láthatók szeretnénk lenni, nem lehet lemaradni semelyik felületről sem.

Fotó: az interjúalany sajátja