Illetve hát a tesztidőszak még mindig tart, mivel a napi rutinom részéve vált. Elvileg. Merthogy sajnos sokszor elfelejtem/nincs időm megcsinálni ezt az alig pár perces rituálét felkelés után és lefekvés előtt. S hogy mindezért ki a felelős? Nem, nem a termékek, egyedül csakis én! Aki későn kel fel, hogy aztán hiperrapid üzemmódban kapkodja össze magát, hogy el ne késsen a személyi edzésről, vagy aki addig nyújtja az éjszakát, amíg örül, hogy a kontaktlencse kivétel és a fogmosás/gyors fogselymezés után már dőlhet is be az ágyba. Az egyik 2019-es fogadalmam így pont ez, hogy igyekszem belevinni egy, a körülményektől szinte független, állandó daily routine-t a napba, amelyben abszolút konstans játékos az arcápolás is. Merthogy így harminc fölött már tényleg muszáj valamit akár csak tessék-lássék is tolni, még ha igazából nem is vagyok nagy beauty termék rajongó, ahogy anno itt is írtam róla.  Pont ezért kicsit félve is fogadtam el a felkérését az Andrássy úti Madison Perfumerynek, hogy az ősz-téli időszakban teszteljem le, mit is tudnak az egyik legnevesebb, itthon kizárólagosan csak náluk kapható ausztrál brand termékei. S hogy mire fel volt a félsz? Sok blogger, ha csak egy csepp kézkrém is érinti a bőrét, már attól a fellegek felett jár és szuperlatívuszokban beszél, engem meg jól tudom, nem ebből a fából faragtak. A magyarázata ennek pedig az, hogy ezeket a csodás változásokat egyáltalán nem szoktam érezni – életem első és eddig utolsó igazi, az egyik (azóta már bezárt) pesti luxus szépségszalonban megesett testmasszázsa után pedig már bizton tudom, menthetetlen vagyok. Merthogy semmit sem éreztem – a masszőr szerint mondjuk azért, mert a”stresszmentes életem” miatt nem is volt izomletapadás, amivel meg kellett volna birkóznia, haha. 😀

Így mutattak, amikor beköltöztek a fürdőszobámba, az új lakhelyükre

No, de vissza az Aésophoz! Mivel imádom a budapesti Madison üzletét és a csapatát is, és tényleg nagyon megtisztelőnek éreztem a rám gondolást, a márka üvegeinek dizájnja pedig már régóta nagyon bejött a kortárs minimalizmusával (ugye azóta már sok cég hamisítja ezt, olyan menő lett az Aésop márkaarculata), hogy azt mondtam magamnak, let’s try! Szóval az ajándékpakkom a következőket tartalmazta: egy üveg arctisztítót (In Two Minds Facial Cleanser), amely lényegében a szappant váltja ki, amit ugye újabban már nem szoktak arcra ajánlani. Miután ezzel letisztítottam a bőrfelületet (ennek ugye nemcsak a napközben ránk rakódó szennyeződések miatt van jelentősége, hanem a bőr által termelt faggyú okán is), utána jött a tonik (In Two Minds Facial Toner), ezt rakhatjátok vattára is, de mivel én azt utálom, így mindig papírzsepivel oldottam meg. Miután ezt végignyomkodtátok az arcotokon, jöhet a krém (In Two Minds Facial Hydrator), amelyből én újabban  a kezemre is teszek – elvégre az is megérdemli pont ugyanazt a törődést, mint az arc, nemde?  Kaptam még egy csomó különböző arcmaszkot és krémet is mutatóba, amit felsorolni egy külön poszt témája lehetne! 😀 Itt van az összes by the way a luxusparfüméria oldalán is, de a legjobb, ha beugrotok, és ott a szuperkedves stáb elmagyarázza, mi mire jó, és össze is állítja nektek személyre szólóan/bőrtípushoz mérten, ahogy én is megkaptam a saját adagomat.

És most jöjjön a konklúzió, amiért remélem, már tűkön ültök! 😀 Nem, nem lettem 10 évvel fiatalabb, és nem kérik el a személyimet azóta, de a használata jelentősen könnyebben elviselhetővé tette a nyárból őszbe való átmenetet. Alapvetően szerencsés bőrtípusom van, nem zsírosodik, nem száraz, nem hajlamos aknéra, de amit viszont nem visel jól: az az évszakváltás. Tök mindegy, hogy melegből megyünk hidegbe avagy fordítva, ha nem lenne naptáram, is tudnám, hogy valami történik, mert kérlelhetetlenül megjelennek a kisebb-nagyobb pattanások. Már ha nem védekezem ellenük! És nem mondom, hogy több hónapnyi Aésop használat után, én már a pattanás szót sem értem, de nagyon könnyen átlavíroztam a hosszú, meleg és párás nyárból a száraz szeles zimankóba. És persze, lehet mondani, hogy ez amolyan klasszik first world problem, de egy keloidosan (hegekkel) gyógyuló bőrtípusnál a sok pattanás = sok veszélyhelyzettel, hogy lesz egy kráter az arcodon. Szóval így! És mondjátok azt nyugodtan, hogy kezet foghatok az elaléló bloggerekkel, de én pontosan tudom, hogy mennyire jó volt úgy végigcsinálni a karácsonyi partiszezont, hogy nem nőtt semmi az arcom közepére!

Ha pedig még olvasnál a márkáról és szeretnéd megtudni, melyek voltak a tavalyi limitált kiadásai, katt ide!

Fotók: PR és saját