A korábbiakban volt már arról szó, hogy az élet szinte minden területén körülvehetjük magunkat olyan dogokkal (legyenek ezek bár divatkiegészítők, lakberendezési tárgyak, de akár még ételek is!), amelyek remek indikátorai a társadalmi helyzetünknek és a financiális lehetőségeinknek – sőt, akár többet is mutathatnak a valós szituációnál! Vannak ugyanis olyan kulcsdarabok, amelyek nemcsak átvitt értelemben, hanem ténylegesen is képesek ajtókat megnyitni, hiszen azt kommunikálják a piac bizonyos (netán számunkra fontos) szereplőinek, hogy bizony mi is a körön belül vagyunk, ugyanazokat az értékeket tartjuk fontosnak, a kifinomultságnak ugyanazon a fokán állunk. Az Egy boltkóros naplója című amerikai romkom szavajárásával élve: “Beszélünk Pradául.”, azaz ismerjük a felsőbb körök kódrendszerét. Amit azért nem egy rocket science elsajátítani, de mindenképpen időt, energiát, érdeklődést és nyitottságot igényel. És persze a változásokkal való folyamatos lépéstartást. Gondolok itt például arra, hogy manapság már pl. egy elegáns hölgynek nem annyira jó befektetés csilliókért megvásárolni a Cartier híres Love karkötőjét három színállásban, mert lassan minden kitartott nőcske rendelkezik vele. Azaz már nem a jó ízlést tükrözi ez a választás, csak a sok pénzt – ami még általában kétes eredetű is, tehát a nyugati világban semmiképpen sem comme il faut. Ahogy egy nemesfémből vagy drágakőből készült ékszer, vagy egy menő sportkocsi, jacht, helikopter, magánrepülő, stb. sem épp olcsó mulatság reprezentációs eszközként, úgy egy minőségi lakberendezési tárgy (bútor, világítótest, burkolat, tapéta, dekoráció, stb.) esetében is sokszor jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha ragaszkodunk vendégeink elkápráztatásához és megnyeréséhez. Ha pedig e statement darabokat nem tudjuk leírni az adóból marketingköltségre hivatkozva, nem marad más hátra, nyeljünk egy nagyot! Például a szeptember 20-22. közt, a Budapest Sportarénában ismét csak megrendezésre kerülő S/ALON BUDAPEST kiállítóinak standjainál, ahol az alábbi játékosok is leledzenek. 😉

1.Edelholz: francia halszálka parketták

Először is talán tegyünk kicsit rendet a halak bordáiról elnevezett minták közt, amelyet a zárójeles angol neveik jól érzékeltetnek majd. Halszálka mintát (herringbone) gyakran viselünk is, akár klasszikus fekete-fehér szövetkabátként, akár öltönyanyagként, netán nyakkendőként. Ugyanez a mintázat – amikor is a cikk-cakk elkülöníthető oszlopokban terül – a padlót burkolván lesz francia halszálka (French chevron floor), míg “összefonódva” kapjuk meg a mindenki által jól ismert ” hazai parkettát” (Hungarian/Budapest point). Persze, ezek a terminusok olykor külföldön is összegubancolódnak, de az angol/nemzetközi névből is jól látszik, hogy utóbbit a világ egyértelműen hozzánk köti, olyannyira felülreprezentált volt a századfordulón a világvárosi rangra törő Budapest nagypolgári és arisztokrata enteriőrjeiben e burkolattípus. A francia változat a jellegzetes párizsi (hausmanni), manzárdtetős bérpaloták sajátja, azaz roppant elegáns burkolatfajta, nem hiába kapta fel újra az egész világ, és burkol vele mindent roppant lelkesen, luxusüzlettől éttermen át szállodáig. Tegyünk mi is így, azonban egy dologra figyeljünk! Mindig tömör fából készült, valódi parkettalécekből álljon, ne válasszunk belőle lamináltat vagy vinilt! Egyből kiszúrható ugyanis a különbség, aztán oda a jó hírnevünknek, könnyen nevetségessé válhatunk, valaki olyanná, akiről a mondás is szól: “Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.” Egy szebb parkettát lerakni ugyanis nem épp olcsó mulatság (egy 20 nm-es szoba akár 600 000 Ft körül is lehet), de megéri!

2. Technogym: Skillrow evezőpad

Az egészséges életmód korában a sportos külső, netán a különböző sportágakban való jártasság minden esetben félsiker. Akkor is jól jönnek ezek a skillek, ha mondjuk egy biznisz jóvoltából találjuk magunkat a golf- vagy a teniszpályán. Amennyiben a szabadidőnk engedi, érdemes legalább az alapok szintjén elmélyedni picit korunk “úri sportjaiban”, azaz a vívásban és a lovaglásban való jártasság már nem must-have, ellenben az edzőtermek világáról jó, ha mindent tudunk. Sőt, a legjobb, ha otthon is van ilyenünk! Bizonyos vendégeknél legalább akkora hatást érünk el vele, mintha a borgyűjteményünket mutogatnánk a nemlétező pincénkben, és ez nem vicc! Oké, talán egy egész fegyverarzenálra még sincs szükség, de egy-egy gép abszolút jó befektetést lehet, pláne, ha még használjuk is. Nyilván nem a teleshopos szobabicikli vagy taposópad lesz a legjobb opció reprezentálni a sportosságunkat, egy komolyabb és dizájnosabb darabra lesz itt kérem szükség! Amilyen ez a kis túlzással űrjárgánynak (lásd. Star Wars: Baljós árnyak) is beillő evezőpad.  Egyszerre jó választás ez a fogyni és az izmosodni vágyóknak, úgy mozgatja ugyanis át a test minden egyes izmát, hogy egy full kardióedzés kerekedik végül belőle – azaz viszlát stroke veszély! Hogy a minimalista dizájn ellenére még mit tud és menyire okos, azt itt, itt és itt nézhetitek meg!

3. Kartell by Laufen termékcsalád

A modern fürdőszoba már egy ideje nem rejtegetni való helyiség, éppen ellenkezőleg! Mivel presztízsben abszolút egy szintre került a közösségi terekkel, pont ugyanaz a bánásmód és körültekintés illeti meg a tervezés során, mint mondjuk a nappalit vagy az étkezőt. Vendégeink a nálunk töltött időben jó eséllyel legalább egyszer használni fogják – azaz a vendégfürdő sem lehet megúszós, ez azt is jelenti egyúttal. Nem elég csupán szebb burkolatokat választani, maguknak a szanitereknek és minden egyéb tárgynak (polcos elemektől a lámpákon át a szappanadagolóig) azt kell közvetítenie rólunk, hogy adunk a részletekre, megbecsüljük a vendégeinket, és minden esetben stílusosak vagyunk. Tehát hangsúlyozom: minden helyzetben! Ha nem vagyunk biztosak magunkban, érdemes egy termékcsaládtól választani a berendezés darabjait, például e két nagy gyártó szerelemgyerekeit. A szaniterjeik minimalista, szögletes dizájn kaptak, amelyet remekül feldobnak az élénk színű plexibútorok. Itt a magyar forgalmazó oldala, itt pedig a teljes szortiment az “utolsó szögig”.

4. Moroso: Bohemian lounge szék

A sezlon/rekamié egy kicsit mindig is amolyan úri huncutság volt, ugyanis az ülőfelülete kicsi, mivel mindig valamilyen filigránabb alkalmatosságot illetünk ezekkel a nevekkel, így maximum egy személynek megfelelő, akit leginkább úgy képzelünk el, mint a névadó Madame Recamier-t Jacques-Louis David festményén: az édes semmittevés közepette. Maximum újságot olvasva egy nehéz nap után/hétvégén. A lounge bútorok ezzel szemben általában nagy kiterjedésűek, gigaméretű kanapékomplexumok, amelyeken egy komplett gimnasztikaedzést is le lehet tolni. A Moroso darabja nevében utóbbitól származtatja magát, méretéből és kialakításából kifolyólag azonban egyértelműen az első kategóriánk ivadéka, aszimmetrikus vonalvezetésének hála a modern terekben, míg tűzött textúrájának köszönhetően a klasszikus enteriőrökben is otthon érzi magát. Drága sezlon típusú darabot tartani a lakásban egy kis túlzással élve pont olyan, mint valami nagyon drágán kitenyésztett ölebet. Nélküle is lehet ugyan élni, de remekül megjeleníti a szemlélőnek, hogy van mit a tejbe aprítanunk, ha egy alapvetően kevésbé funkcionális darabra is el tudunk szórni ennyi pénzt. Például a hazai forgalmazó Pointone-nál.

5. Poliform: Senzafine gardróbsziget

Nos, ok-okozati összefüggésben nézve: ha van igényünk ilyen gardróbszigetre (a SIL Designtól), akkor az azt jelenti, hogy van már gardróbszobánk hozzá. Tehát nem álluk már annyira rosszul a táplálékláncban. Viccet félretéve, a gardróbsziget nem valami stációja a “már semmire sem tudjuk költeni a pénzt” versenynek, hanem igenis funkcionális darab. Vizuálisan ez a fókuszpont, ahogy benyitunk a térbe, illetve remek szolgálatot tesz, mint a nyakkendők, kiegészítők őrzője, egyúttal az asztallapja is remek pakolófelület – ennek a darabnak például a tetejét és a fiókjait is borjúbőrrel húzták be. A pakolást elsősorban nem úgy értem, hogy ide szórjuk ki az aznapi szettünk darabjait (erre való ugye a szobainas), hanem, hogy a képen látható módon dekoráljuk ki különféle (akár időnként cserélhető) összeállításokkal.  Ha jól csináljuk, a gardróbszobánk sokkal inkább fog hasonlítani egy elegáns luxusüzlet enteriőrjéhez, semmint egy vegytisztító raktárához. That’s the point, ha előbbi fázist sikerül elérnünk, akár vendégeinket is beinvitálhatjuk, lenyűgözve őket.

Fotók: PR, Vander Hotel (Moroso), Nyitófotó: Poliform
Szponzorált tartalom