Beszélgetés Csizmadia Kristóffal a Gere Attila Pincészet képviseletében

Egy különleges könyv kapcsán ültünk itt most le beszélgetni, amelyben ti is szerepeltek. Mi ennek az apropója?

A 400 oldalas kötetet a Rolls-Royce és a Bentley tulajdonosok baráti klubja adta ki II. Erzsébet királynő 95. születésnapja alkalmából – illetve, ha megérte volna, Fülöp herceg 100. születésnapja előtt is tisztelegtek volna vele, mivel mindkét brit autógyártó (különösen az előbbi) szinte a kezdetek óta szorosan összefonódik a királyi családdal. A Rolls-Royce-t már az alapításától fogva nagyon magasra pozícionálta a két névadó (Charles Rolls és Sir Henry Royce), az általuk képviselt magas minőség iránt rögtön európai uralkodócsaládok, indiai maharadzsák érdeklődtek. A Bentley Enthusiasts és a Rolls-Royce International Clubba kb. 10 000 ember tartozik bele szerte a világon, akik valaha is tulajdonoltak a fentebbi két autómárkától legalább egyetlen modellt. Szóval a Föld lakosságára vetítve ez egy elég szűk kör – Magyarországon sem sok ilyen járművet látni. Őfelsége hivatalos életrajzírója jegyzi a kormemorandumnak szánt, a királyi család és az autók kapcsolatát feldolgozó kötetet, így külön nagy örömünkre szolgált, hogy minket, a Gere Attila Pincészetet is beválogattak ide azon márkák közé, amelyek érdekesek lehetnek a kifinomultságnak ezen fokához szokott autótulajdonosoknak. A St. James’s House könyvkiadó és az RREC olyan brandeket szeretett volna itt bemutatni, amelyek, ha nem is rendelkeznek olyan hosszú múlttal, de azokkal a kvalitásokkal igen, azaz van egy olyan aura körülöttük a saját területükön, amely méltóvá teszi őket az itt való szereplésre. A luxushajóépítőtől kezdve a magánrepülő gyártón át a gyémántékszerekig terjed a repertoár, a legtöbbje nem ismert név, hiszen zömében ezek niche luxusmárkák, kis cégek. Talán a leghíresebb mind közül a Corum svájci óramárka, de mindenkinél alapkritérium volt, hogy a terméke érdekelhesse azokat az embereket, akiknek a könyv szól.

Szerinted minek szólt a megkeresés?

A magyar bor volumenének és relatíve friss, újkori tradíciójának alapján valóban meglepő, hogy a látómezőjükbe kerültünk. Kifejezetten jó érzés volt így, hogy egy, a szó szoros értelmében vett klasszikus, ennyire a trendek fölött álló márkával említenek minket egy lapon.  Mert hiába dolgozunk más területen, az alapértékek ugyanazok: amikor mi bort készítünk, ugyanúgy a legmagasabb minőség a cél. Ez egy természetes dolog talán az alkotásnál, valakinél ez a versenyszellemben mutatkozik meg, míg más inkább magát akarja mindig meghaladni. És van, akinél mindkettő fontos. A Rolls-Royce-nál azt hiszem, a kettőből inkább utóbbira helyezték a hangsúlyt, hiszen ők sosem akartak az aktuális divatnak megfelelni, és így vagyunk ezzel mi is. Nálunk sem a marketing van első helyen, hanem maguk a borok, hogy önazonos tételeket készítsünk évről évre. Mind ízlésben, mind minőségben, kompromisszummentesen. Ezért nem is volt kérdés, hogy örömmel fogadjuk a felkérést a kiadványban való szereplésre.

Ez a vállalásotok elég eredményes, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyar lakosság közmegítélese alapján a „Gere” márkanév a jó bor egyik szinonimája. Gondolom, ez főként az apósod érdeme.

Így van, és ez egy elég hosszú útnak köszönhető. Apósom, Gere Attila már a ’70-es évek óta foglalkozik borral. És míg odáig eljutott, hogy feladja a polgári szakmáját, már 12 évi munkája volt benne, amelyből 4 évet palackozott is. De hadd említsem meg egyúttal, hogy már előtte is volt 5 borászgeneráció a családban, így apósom egy újrakezdőnek számít, aki a kommunizmus alatt kieső generáció után tért vissza a borászathoz. Szerencsére még nem vonult nyugdíjba, aminek mi nagyon örülünk, hiszen a tradicionális szemléletünkből fakadóan nagyon is apellálunk a bölcsességére – még ha fiatalabbként bennünk is van az újítás szándéka. Immár 43 éve pereg az újkori történetünk, és reméljük, hogy még fog is, sok-sok generáción átívelve. Említetted a reputációnkat is, örülünk, hogy a borunkban testet öltő szépség és harmónia nemcsak nekünk okoz örömet, hanem úgy látszik, másoknak is. Persze, van öncélú alkotás is, amely nem biztos, hogy utat talál a közönségéhez, mi szerencsések vagyunk, hogy az ízlésünk sokakkal rezonál, és úgy tudunk önazonosak lenni, hogy ez másnak is tetszik.

A kötetet a klubtagok ajándékba kapják szerte a világon, azonban a boraitokat is meg tudják könnyen kóstolni?

Az USA-tól Kínán át Japánig exportálunk, természetesen a legerősebbek az európai piacok, mint Közép-Európa és a Benelux államok. A nagykereskedőink főként ugyan szállodákat és éttermeket – ebből is a csúcsgasztronómiát – szolgálnak ki, de azért a kiskereskedelemben is találkozni velünk – leginkább borszaküzletek polcain. A magyar borászatok zömére igaz, hogy nem tudnak igazán nagy volumennel megjelenni külföldön, hiszen Magyarország termelékenysége ezt teszi lehetővé, se termőterületben, se volumenben meg sem közelítjük Olaszországot, a franciákat vagy az Újvilágot. Illetve az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a hazai fogyasztás is szerencsére, és ez is csökkenti azt a mennyiséget, amellyel, mint magyar bor ki tudunk lépni a világpiacra.

Bár a Rolls-Royce régi márka, de azért próbál innoválni. Ez rátok mennyire igaz?

2018-ban megújult a márka és teljesen új arculatot kapott. A címkéink szépen leképezték a mögöttünk lévő utat – ami egyúttal azt is jelentette, hogy hiányzott az egységes vizuális- és márkakoncepció – holott a beltartalomban abszolút tetten érhető volt a koherencia. Az arculati munka közel egy évet vett igénybe, de mentségünkre legyen mondva, itt ikonikus dolgokhoz kellett hozzányúlnunk. Különösen igaz ez a Kopárra, amelynek olyan erős címkéje volt, hogy nagyon nehéz volt valamit kezdeni vele. Ránézésre nincs a régiben meg az újban túl sok közös, miközben a színkezelésben és a tipográfiában még is csak van egyfajta folytonosság. Vannak olyan kis rejtett, nüansznyi dolgok, amelyek működnek a tudatalatti pszichés síkon, és nem érezni miattuk olyan nagy törésnek a változtatást. De a változás a belbecset is folyamatosan érinti. Mi is fejlődünk, kóstolunk rengeteget itthon és külföldön is – igaz ez főként a hasonló terroirral és klímával rendelkező borvidékekre, amilyen például Toszkána, Napa Valley vagy Chateauneuf, de ezeken túl is természetesen.  Ezek az élmények nyilván ránk is hatással vannak, inspirálnak minket. Például a ’90-es évekre jellemzőbb tanninos borokra már csak szép emlékként gondolunk, része volt a kísérletezésnek és a tanulásnak, de ma már nem csinálunk ilyen robosztus tételeket, hiszen mindig az elegancia, a harmónia, a struktúra, a gyümölcsösség voltak a legfontosabb célok.

A Rolls-Royce-nek vagy a Bentleynek olyan kicsi a többi márkához képest a gyártókapacitása, hogy a modelljeikre mindig lesz kereslet globálisan – a new millennials generációk épp aktuális tömegízlésétől függetlenül. Ti azonban – a magyar piacon legalábbis – a tömegekre is lőttök, hogyan próbáltok relevánsak maradni?

Jó a kérdés! Le kell itt azért szögeznem, hogy mi sem vagyunk épp óriásiak, összesen 75 hektárt művelünk. A Cabernet Franc, Kopár, Solus vagy az Attila borainkat tekinthetjük a mi luxuskategóriánknak, de nem ebből készítünk a legtöbbet, hanem olaszrizlingből, roséból vagy portugieserből. Ezek a könnyűivású tételek adják a piramisunk alját, de ez az autógyártásban is ugyanígy van (lásd pl. Maybach és Mercedes). A csúcsborainkat így nem a trendekhez igazítva, hanem a saját filozófiánk szerint készítjük. A habzóborunk, a Frici ugyanakkor elsősorban a fiataloknak szól (de nem kizárólag) ízlésvilágban és árban is, de a már említett rosénk is roppant népszerű.Úgy gondolom, hogy ezek mind izgalmasak lehetnek az új generációk, a fiatalos ízlés számára. Ami egyre fontosabb lesz a jóval környezettudatosabb fiatalokat megcélzandó, az az organikus művelés: mi több mint egy évtizede a teljes területünkön így munkálkodunk. Nem divatból csináljuk (főként, hogy ez egy roppant szigorú dolog, komoly hatósági ellenőrzéssel), nem azért, hogy kommunikáljuk, hanem mert hittünk és hiszünk benne, hogy az organikus szőlő a természetnek és az embernek is jót tesz. E mögött nagyon komoly munka van és komoly anyagi befektetés is, algakivonatokkal, narancsolajjal, biopreparátumokkal dolgozunk, ami a hagyományos növényvédelemhez képest jóval költségesebb.

Ami szintén a fiatalabb generációknak és a fiatalos hangulatnak szól,az a társmárkánk, a Gere & Schubert. Ez egy jóval hozzáférhetőbb árkategória egyébként, fiatalosabb imázs, habár a minőség ugyanaz. Én hiszek abban, hogy nem rögtön testes vörösborral kell indítani a műfajjal való ismerkedést – mondjuk a strandon. Egy üde habzóbor, valami gyümölcsös tétel sokkal jobb belépő, ami remélhetőleg elvezet egyszer a komolyabb borokhoz. Természetesen mindig van mit tanulni (éppen ezért az alázatot ennél a munkánál nagyon nagyra tartom), de ha mégsem változtatunk tudatosan, akkor is fog változni a produktum, hiszen a készítője, az ember maga is változik mindig picit a kor előrehaladtával. Értem ez alatt a céges generációváltást is, amikor új gondolatok, új ízek jelenhetnek meg.

Nem csak borászkodtok, hanem szállodát is üzemeltettek.

A szálloda alapvetően egy marketing tevékenységnek indult a ’90-es évek elején– ha jól tudom, ez volt az első fizetős szálláshely Villányban, ahol meg lehetett szállni, miután az ember bort kóstol. Ez teljesen logikus döntés volt apósom részéről, hiszen a kóstolás után az emberek nem tudnak hazavezetni, na de hol fognak aludni? Szóval belevágott. Attila nagyon sok mindenben úttörő volt itt a borvidéken, ő egy ilyen típus, hogy megy előre, alkot. Ebben aztán mások is meglátták a rációt, így mára már nagyon sok klassz szálláshely van Villányban, bármilyen pénztárcának. Egy 8 szobás, kulcsos panzióként indultunk, becsületkasszás borral, majd 2008-ban adták át a négycsillagos, wellness részleges szállodai szárnyat a megnövekedett igény miatt. Jelenleg 34 szobánk van, és azt hiszem, volt olyan év, hogy csak mi több vendégéjszakát könyvelhettünk el, mint több környező település, és ez a mi munkánkon kívül Villányt is méltatja.Szerencsére tényleg nagyon jók a visszajelzések, és ebben talán megint az önazonosság és a hitelesség a kulcs. A szobák úgy néznek ki, hogy azokban mi is szívesen megszállnánk, olyan matracokat választottunk, amelyeken mi is szívesen aludnánk. De odafigyelünk a konyhára is természetesen! Az az igazság, hogy ha a neved van a kapura kiírva, akkor másként ezt nem is lehet.

Visszatérve ismét csak az autókhoz: a Bentleynek is vannak saját parfümjei, és ti is kipróbáltátok magatokat a szépségápolás világában egy saját kozmetikai prémiummárkával, az Andrea Gere Skin Care-rel, ami ugye a nevéből adódóan a feleséged szerelemprojektje.

Igen, a feleségemnek onnan jött az ötlet, hogy ezeket a szőlőmagkivonatokat és -olajokat használtuk már itt a hotel spajában is, és nagyon sokan haza akartak belőlük vinni.Magyarországon végül is nem találtunk olyan gyártót, akivel együtt tudtunk volna működni, így Svájc felé vettük az irányt. Egy olyan fejlesztő- és tesztelőcsapatnál kötöttünk ki, akik egyébként nagy világmárkáknak is dolgoznak – a közös munka három évig tartott. A cél az volt, hogy a termékekkel egy teljes arcápolási rutint lefedjünk: van szőlőmagőrleményes peelingünk, szérumunk, arcmaszkunk, hidratálónk, anti-aging krémünk is. Itt is az organikusságra törekedtünk egyébként, talán sokaknak nem ismeretlen a „clean cosmetics” kifejezés, ami azt jelenti, hogy nincs benne sem parabén, sem ásványi olajszármazékok, sem szilikon, sem hormonok, de állatokon sem tesztelték. Ettől függetlenül a készítményeknek működnie kell, nem lehetnek kevésbé hatékonyak.Lekopogom, még nem kaptunk kritikát, nagyon pozitívak a visszhangok a hölgyek – és az urak – részéről. Amit megmagyaráz az is, hogy nagyon magas a termékek hatóanyag tartalma, túlmutatva itt több világmárkán is – és ez magyarázza az árfekvést is. Nagyon finom, diszkrét, parfümmel abszolút kombinálható illata van a termékcsaládnak, ez az illat kifejezetten nekünk, illetve a Grapelove brandünknek készült, és a fantázianeve „Sparkling Vineyards” nem meglepő módon. Az Andrea Gere Skin Care arculatát és csomagolását szintén az az Unger & Partners tervezte, akik a borászat arculatát is jegyzik, a fejlesztésen túl a teljes gyártási és csomagolási munka Svájcban zajlik. Ezzel a termékkörrel ugyanaz a helyzet, mint a szállodával: ha rajta van az, hogy Gere, akkor egyszerűen nem tudjuk megengedni, hogy ne üsse meg a borok mércéjét a saját kategóriájában, és ha nem lenne rajta a nevünk, akkor pedig „csak” a saját maximalizmusunk miatt kellene kiválónak lennie.

Fotók: PR (Kőrösi Tamás)
2022. február 22.
Támogatott tartalom