Merthogy az alábbi tanácsoknak nem jár le a szavatossága akkor sem, ha elmúlik a világjárvány, sőt! Igazából egyelőre még beláthatatlan, hogy az önkéntes és kötelező karanténok világa mennyiben változtatja majd meg a jövő munkavégzésének mikéntjét, de az biztos, hogy az ebben a kérdésben konzervatívabb vállalatok is el fognak gondolkodni azon, tényleg nem tudnak-e mást csinálni azzal az irdatlan mennyiségű pénzzel, amit drága irodabérlésre avagy saját irodaházak felhúzására fordítanak. Mert a legtöbb helyen bizony se perc alatt átálltak a home office-ra, még ott is, ahol korábban mereven elzárkóztak előle a döntéshozók, mondván, az ő cégüknél ezt aztán biztos nem lehet megoldani. Hát, a koronavírusnak két pillantás alatt sikerült. Szóval nagy valószínűséggel ezt a posztot most már Ti is otthon olvasgatjátok a beiktatott kávészünetben az utcai viseletre már szigorúan tabunak számító pólóban avagy tréningben – holott lehetne ezt másként is. Ez a kényszerű helyzet egy jó esély mindannyiunknak arra, hogy picit igényesebbek legyünk az otthoni körülményekre, ha már így hozta a sors, hogy 0-24-ben a lakás/ház lett a mozgásterünk.
1.Adjuk meg a módját az outfitünknek!
Bizonyos cikkek kifejezetten azt javasolják, hogy pont ugyanúgy üljünk az íróasztalhoz, mintha elindulnánk dolgozni. Biztos ennek is megvan a feelingje, szerintem egy kicsit azonban fura talpig kikerázva öltönyben feszíteni egész nap a kanapén, merthogy minek is? Kivételt képez, ha a munkátok része, hogy videóchateltek a kollégáitokkal/főnökötökkel/ügyfelekkel, és a business look must-have a vállalati kultúrátokban vagy a pozíciótokban. Mondjuk most magamat cáfolom, mert én pl. minden reggel pont ugyanúgy indulok neki a napnak itthon is, akár ha a szerkesztőségbe tartanék, farmert és merinói gyapjú/kasmír pulóvert húzok, sőt, még parfümöt is spriccelek magamra, pedig nem fogja érezni rajtam kívül senki. (Oké, ellenben elismerem, kontaktlencsét nem rakok be, de ezt inkább a szemem pihentetésének a számlájára írom, semmint a lustaságoméra. :D) De ez azért egy olyan szett, ami abszolút kényelmes odahaza is. Egy szó, mint száz, ha Ti ellenben az eleganciát nem szívesen engednétek el, de a business casualt azért soknak érzitek picit a nappaliba, szerezzetek be egy szép selyempizsamát, bársonyköntöst, házi kabátot és bársonycipőt – ahogy az angolszász felső tízezer is teszi.
2.Adjuk meg a módját az étkezésnek!
Kezdjétek bár tojásétellel avagy édes reggelivel a napot, és rendeljetek akármelyik étteremtől ebédre/vacsorára, mindig ügyeljetek a szervízre – csakis magatok miatt. Merthogy valószínűleg jó pár hónapig nélkülöznünk kell majd a kedvenc helyeinket, így más helyettünk nem fogja külön porcelántálkába kitenni a vajat és a lekvárt a croissant-hoz, vagy ízlésesen összerakni a salátát. És hogy ez miért fontos, ha úgysem látja senki? Önmagunk megbecsülése okán, hogy úgy állunk ehhez az egészhez, hogy bizony mi magunktól is megérdemeljük és elvárjuk azt a kiszolgálást, amiért hajlandók vagyunk máshol másoknak sokat fizetni.
3.Adjuk meg a módját a munkának!
Van ugyan, akit a kreatív káosz inspirál, de kutatások is bizonyítják, hogy a legtöbbünknél bizony az össze-vissza heverő cuccok, csokipapír meg egyebek csak rontják a koncentrációt. Bevallom, én régen képes voltam olyan disznóólat tartani a benti asztalomon, hogy olykor megszántak a kollégáim, és rendet raktak rajta, mire beértem. Nos, ez már a múlté, s ha eminens nem is lettem ebben, de figyelek rá, hogy csak a munkához elengedhetetlen dolgok legyenek a közelemben – immár itthon is. Természetesen a szortírozás nem vonatkozik a statement dísztárgyakra (ez lehet akár egy virágcsokor egy szép vázában, egy kisplasztika, egy díszes dobozka, stb.), hiszen azokra pillantva az ember kicsit mindig új löketet kap a melóhoz, hogy milyen szép környezetben is veri a billentyűzetet. (Pont ez is a pszichés funkciójuk.) Szóval a munkaállomás – legyen akár az a kanapénk – akkor tölti be jól a szerepét, ha rendezett, tiszta és ebből fakadóan szeretjük ott tölteni az időnket.
Fotók: La Perla, Molteni&C, Baglioni Hotels
