A vírushelyzet előtt az egyik legmenőbb dolognak számított, ha az embert meghívták egy fancy partira, gálára, bálra, kiállításmegnyitóra, divatbemutatóra, stb. Tavaly tavasszal ezeknek a megtartását máról holnapra mindenki felfüggesztette; aki tudta, az az online térben rendezte meg az eseményeit  – akár úgy, hogy a felszolgálandó ételt futárral küldette ki a Zoom eventen résztvevőknek. A járvány nemcsak a rendezvényeket érintette azonban kellemetlenül, hanem a retail szektort is. Ha még nem is kellett kötelezően bezárniuk, a luxusüzletek forgalma is drasztikusan csökkent. És nemcsak azért, mert a home office-ban nem kellett új táska vagy öltöny. Hanem mert egyszerűen az emberek nem szerettek volna ismeretlenekkel vegyülni (de ismerősökkel sem), sokan egyszerűen féltek, hogy hazaviszik a vírust a családjuknak. (Pláne akkor, amikor még nem is tudtuk igazán, hogyan és mennyire terjed, csak cseppfertőzéssel avagy felületekről is, nem volt ellenszer, stb.) A kiskereskedőknek is kreatívabbá kellett így válniuk. Ami nemcsak webshopok fejlesztését és a házhozszállítás elindítását jelentette – hisz a nagy cégeknél azért ezek már úgy-ahogy adottak voltak. Mi is írtunk arról például, hogy a Louis Vuitton hogyan próbálta elérni a vidéki rezidenciáikban karanténba vonult törzsvásárlóit, de pl. a nápolyi alapítású Isaia is csökkentette a publikus nyitvatartási idejét, hogy naponta 2 órát fenntartson az előre időpontot foglaló vásárlóinak, akik egyedül szerettek volna lenni az üzlettérben. (Ami korábban csupán országvezetők és filmsztárok kiváltsága volt.) És még rengeteg ilyen példát tudnánk hozni. Manapság már itthon is vannak olyan (hazai) brandek, amelyeknek még a bemutatóira sem kell elmenni, lévén a megbecsült klientúrájuknak háznál prezentálják az ízlésüknek legmegfelelőbb darabokat, természetesen csak az ő méretükben kiszállítva. Hogy a legnagyobb brandek (ahogy a Los Angelesben forgatott Bling Empire-ből is tudjuk) a szelektált készletüket kivigyék az ügyfél otthonába, ez már régen nem újdonság. 2020-ig ezt a concierge szolgáltatást a kényelem, az időhiány és az exkluzivitás tartotta életben, manapság kicsit a félelem, de mondjuk inkább úgy: az egészség megőrzése iránti vágy. (És akkor nem voltunk túl dramatikusak.)

Ez a trend pedig nem fog megállni a divatiparnál. Mi például a saját bőrünkön érezzük, hogy a PR-ügynökségek úgy szervezik a prezentációkat, hogy turnusokba osztják a meghívottakat, netán kifejezetten privát időpontot adva számukra. Mert ezt ma már egyszerűen így illik egy felfutó esetszámokkal könnyen járványhelyzetnek nevezhető időszakban. Hiszen miért is kockáztatja az adott brand az egyén és környezete egészségét a saját önös érdekéből, amikor úgy látszik, meg lehet ezt másképp is oldani? Meghívást kapni sokféle okból lehet már manapság (közösségi médiás jelenlétből, pozícióból vagy a piacon elfoglalt helyzetből fakadóan, sőt, még akkor is, ha egyáltalán nem fizetőképes az adott cégnél a személy, és közérdeklődésre sem tarthat számot), de az ember vállán manapság talán picit mindig ott munkálkodik a kisördög is: vajon hányan mondhatták ezt vissza (pláne, ha last minute érkezett az invitáció), nem csak vattának hívták-e meg? (A vatta színházi kifejezés az olyan, nem fizető meghívottra, aki csak helykitöltésként van jelen a nézőtéren, semmilyen relevanciája nincs igazából a produkció sikerét illetően. – a szerk.)

Nem mondjuk, hogy a partik ideje lejárt, egyszerűen csak arra az érdekes trendre hívjuk fel a figyelmet, hogy az a törődés, külön figyelem, ami a vírus előtt csupán egy szűk kört, a legtöbbet költőket avagy a legmagasabb közfunkciókat ellátókat illete meg, ez ma már akár az átlagembernek is sajátja lesz – ha fontosnak számít valamilyen aspektusból abban a regiszterben, ahova hívják. Az ő kedvéért lesz privát alkalom, hiszen az egészség minden elé helyeződik, és talán valóban nem is a legokosabb dolog ilyen helyzetben vadidegenek sűrűjében mulatni – függetlenül a beoltottság mértékétől.

A véleménycikket Pécsi Balázs írta.
Fotó: Salvatore Ferragamo
2021. november 16.