A hónap elején, a hosszú hétvége apropóján kiruccantunk egy pár napra Milánóba, hogy szívjunk egy kis világvárosi levegőt. Bár az utóbbi években én többször is jártam itt (tavaly mondjuk munkaügyben egy fergetegesen exkluzív, háromnapos partin a Zepter vendégeként), ezt a várost sosem lehet megunni – legalábbis annak, aki imádja a luxust, a dizájnt és a divatot. Ha a blog tematikája ellenére mégsem lenne egyértelmű, na, én pont ebbe a kategóriába tartozom, haha! Épp ezért a kedvenc negyedem a dóm és a Giardini Pubblici közt megbújó pár utcácska; a Via Manzoni, a Corso Venezia, a Via Montenapoleone és a Via Senato határolta néhány háztömb szerintem egyszerűen a világ egyik legklasszabb helye, és ebben semmi túlzás sincs! A városrész leghíresebb utcái a Via Montenapoleone (ez már önmagában egy fogalom), a Via della Spiga és a Via Gesú (ezt szánta pár éve a városvezetés a férfimárkák utcájának), amelyekben minden brandnek van képviselete, amely számít ebben a szegmensben. Milánóban azt szeretem különösen, hogy olyan „márkakiterjesztésekbe” botlasz csak úgy az utcán sétálgatva, amilyenekbe sehol máshol. A Dolce&Gabbana székházának  földszinti utcafrontján van kifejezetten családoknak kialakított üzlet, beauty store, a palazzo udvaráról nyílik a márka borbélyüzlete és a Martinivel közös étterme/bárja. De hozhatnám példának a Via Manzonin található Armani / Hotel földszintjén a világon egyedülálló Armani / Fiori virágüzletet vagy Armani / Dolci édességüzletet is, ahogy a Teatro alla Scala oldalában lévő Trussardi üzletben található éttermet is. Nyilván ebben semmi különleges nincs abból a szempontból, hogy ez egy divatfőváros, amit folyamatosan rengeteg, a divatot és a nagy márkákat szerető turista áraszt el. Mivel egy vérbeli fashionistának két hétre elegendő programot is össze lehetne irkálni, így most csak vázlatosan szedem össze alább, hogy én miket javasolnék egy hosszú hétvégére!

1.Luxury district: A fentebb említett utcákban feltétlenül nézzünk be a Bottega Veneta Home  üzletébe, amely egy XVII. századi, csupa freskós palotában kapott helyett. Én idén voltam ott először, és lenyűgözött a kontraszt a telefestett falak és a modern dizájnbútorok közt. Bár a Dolce&Gabbana magasan felülreprezentált itt az üzletek darabszámát illetően, de nyugodjunk meg, mindenki befért ide, aki akart: Balenciaga, Hermés, Céline, Chanel, Prada, stb. A Via Gesú azért különleges, mert itt olyan olasz luxusmárkák (pl.: Rubinacci, Boglioli, stb.) is üzletet tartanak fenn, amelyek másutt nem.

2.Divatmárkák éttermei és bárjai: A fentebbieken túl érdemes kipróbálni az Armani /Hotel tetején lévő Bamboo Bar éttermet (én már vacsiztam itt, és szuper szép a hely), az Armani / Nobut, esetleg az Emporio Armani Caffét. A Dolce&Gabbana nem kötötte ennyire a brandhez a Gold éttermet, pedig az övék, érdemes továbbá a Brera-negyedben megbújó Bulgari Hotel éttermét/bárját is tesztelni. Sajnos a Marc Jacobs Caféról vagy a Gucci Caféról már lecsúsztunk (illetve én nem, mert mindkettőben voltam annak idején), évekkel ezelőtt bezártak. Tervbe volt véve, hogy esetleg ellátogatunk a Fondazione Prada éttermébe is, de aztán annyira kikészített az allergiából kifejlődő nátha, hogy végül elvetettük.

3.Divatmárkák dizájnüzletei és egyebek: A poszt többi részében említettem már párat, most jöjjenek a kimaradók! Érdemes benézni a Fendi Casa flagship üzletébe, továbbá hatalmas élmény volt végigjárnom a 4 szintes Armani / Casa áruházat. Felhívnám még a figyelmet a Fornasetti manufaktúra flagshipjére (oké, ez a kakukktojás), imádnivaló a teljes kollekció, de a Versace Home darabjait is érdemes megnézni annak, aki bírja az újbarokk stílust.

4.Marchesi: A kedvenc cukrászdám a városban, illetve a tulajdonos Prada-csoportnak köszönhetően immár három egységük is van, mi most a “Galleriában” lévőben kávéztunk, ennél én jobban szeretem a “Montenapoleonéban” lévőt, az 1824-ben alapított eredetibe pedig még nem jutottam eddig el.

5.Brera-negyed: A városrésznek nevet adó, Napóleon által alapított képtár egy esős napra kielégítő program, de ha időszűkében vagyunk, ne erre a kemény 6 db világhírű festményt őrző múzeumra vesztegessük a perceket, ellenben az azt körülölelő negyed abszolút megér egy misét. Hangulatos utcácskák és trattoriák közt niche márkák monobrand üzletecskéi bújnak meg (Kushmi Tea, Dyptique, Santa Maria Novella, Fragonard, Etro Home stb.), különösen felül reprezentáltak itt a parfümös és a lakberendezési brandek.

6.Piazza del Duomo: A dómtér környéke is bővelkedik luxuslátnivalókban, egyrészt ugye itt magasodik a Galleria Vittorio Emanuele II. luxuspasszázs Louis Vuittonostul, Versacéstul és a Prada első üzletével többek közt. A térre nyílik a La Rinascente milánói egysége, a világ első luxusáruháza. Mi utolsó este a tetején lévő food hall egyik éttermében vacsoráztunk, a nápolyi ihletésű Obicát sajnos nem annyira ajánlom, messze nem volt ugyanis az a minőség, amit reméltünk. Bár az valóban elég lenyűgöző, hogy a dóm fiatornyai szinte testközelből figyelhetők meg.

7.Armani / Silos: Idén voltam itt először, s bár a kávézója nagyon bejött, magának az egykori gabonaraktárból lett múzeumnak a kurátori koncepciója sajnos annyira nem. A Giorgio Armani munkásságát retrospektíven, különböző témák szerint bemutató háromszintes kiállítótér anyaga időről időre cserélődik, valószínűleg mi pont egy kevésbé erős tárlatot láttunk. Még egy ok arra, hogy az ember sokszor visszajárjon a városba,….vagy egész egyszerűen ide költözzön, mint ahogy nekem is tervbe van véve (majd egyszer). 😀

Fotók: PR, Nyitókép: Armani / Hotel Milano