Interjú Káposztás Györggyel,
a Tectona Grandis Kertberendezés tulajdonos-ügyvezetőjével,
valamint a Tonalli bútormárka alapítójával
A legtöbb kisfiú rendőr meg tűzoltó akar lenni, te mikor jöttél rá, hogy inkább kereskedő lesz belőled?
Igazából kisgyerek korom óta kereskedő szerettem volna lenni, talán 6-7 éves lehettem, amikor először elkezdtem üzletelni. Nem azért, mert szükség lett volna rá, egy középosztálybeli értelmiségi családban nőttem fel, nem nélkülöztünk, megkaptam a Túró Rudit meg a nyalókát. Mégis volt már akkor bennem egyfajta vágy, hogy szert tegyek az ilyesfajta sikerekre. Emlékszem, a házunk mellett, a lakótelepen volt egy orgonabokor: az ágakat csokrokba kötöttem, és árulgattam ott a környéken, néhány 10 forintért adtam egyet. Jó visszacsatolás volt, hogy nekem ez megy. Aztán tinédzser voltam már, amikor a szüleimmel egyszer kiutaztunk Prágába, ott a Levi’s farmerek meg ezek a ma is divatos sárga bakancsok keltették fel a figyelmemet, vissza is akartam menni, hogy bevásároljak belőlük. Szóval erősen lehetett érezni mindig is, hogy belőlem kereskedő lesz. Jó érzés volt gondolkodni, kitalálni, felépíteni, de aztán rájöttem, hogy én annyira nem ez az üzemeltető típus vagyok. Fejleszteni ugyanakkor a mai napig nagyon élvezek.
Közgazdász végzettséget szereztél, sőt, turizmus és vendéglátást is hallgattál. Hogyan lett ebből aztán kertberendezés? Mi a céged története?
Mi egy 70 nm-es szuterén helyiségből indultunk anno a Kékgolyó utcában 23 évvel ezelőtt, gyakorlatilag egy indonéziai, illetve bali utazás, egy pótnászút volt az indító lökete a dolognak. Láttuk, hogy sok izgalmas dolgot kínál az ország, vissza akartunk hát menni. Akkor is vállalkozó voltam egyébként, egy élelmiszeriparhoz kötődő oktatásfejlesztő céget vittem, amiből azonban az ember nem engedhette meg akkor magának, hogy évről-évre Balira menjen vakációzni. Így megannyi más kereskedőhöz hasonlóan nálunk is a szokásos forgatókönyv lépett életbe: kell valami olyan terméket találni ott, amelyet itthon el lehet adni, így az ember a munkából fakadóan rendszeresen vissza tud járni. Pár hónap múlva már ismét ott voltunk így Jakartában egy expón, és keresgéltünk a kézművestermékek közt. Itthon egyébként volt már jó pár cég, amely ilyesféle árut forgalmazott, valami olyasmit akartunk hát, ami még nincs a hazai piacon. Egyedül fabútorokat nem szerettünk volna árulni, mert azoknak a rossz minőségéről hallottunk épp eleget. A lomboki kerámiák például nagyon tetszettek, de nagyon niche-nek éreztük, ott a volumennel lett volna probléma. Végül is azt gondoltuk, hogy a teakfa bútor lesz a befutó, rengetegen árultak ott ilyet, itthon viszont ennek még alig volt piaca. Egy-két szereplő akadt ugyan, látva azonban az eladási áraikat és ismervén a beszerzési árakat – valamint megtudva, hogy nagyjából évi egy konténert egy közepes üzlet képes eladni idehaza -, arra jutottunk, hogy a minőségi kerti bútor esetleg egy jó üzlet tudna lenni. Ekkoriban teljesen más irányzatok mentek itthon: szép, festett, de kényelmetlen fa bútorok voltak a piacon, amelyek nem adták ezt az egzotikus, picit luxus életérzést, amire egyébként beltéren a 2000-es évek elején már volt igény.
Hogyan jellemeznéd a Tectona Grandis vízióját?
Szerettük volna, ha a vásárlóink a bútorainkkal újra tudják élni a nyaralásukat, hogy eszükbe jusson, milyen jó volt ott a medence partján lazítani, és ezt a pihenésélményt immár az otthonukban is képesek legyenek realizálni. Éreztük, hogy nagyon fontossá válik, hogy a felgyorsult mindennapokban az ember ki tudjon kapcsolni, és a kert az egy olyan helyszín, ahol ez könnyebb. Amikor bent vagy, akkor ott vannak zavaró tényezők: a tévé, a rádió vagy csak simán a zene szól, viszont a kert az arra való, hogy el tudj vonulni. Illetve arra is, mert a másik funkciója meg pont az, hogy össze tudj jönni emberekkel. Ma ez utóbbi egyre nehezebben működik az online világ és a közösségi platformok miatt. A kerti együttlét izgalmasabb tud lenni, nevezzük akár kerti vagy grillpartinak, amikor a gyerekek medencézhetnek, a felnőttek meg sütögethetnek. Mindenképpen hangulatosabb ez, mint hogy: „Gyertek át, aztán majd a nappaliban leülünk, és tévét nézünk vagy beszélgetünk!” A kertben nem kell azon idegeskedni, hogy a gyerekek éppen mit törnek össze, ők is sokkal felszabadultabbak. A kert, a természetnek ez a szelete megadja annak a lehetőségét, hogy lerakjuk végre a mobiltelefonunkat, hogy ne azt nyomkodjuk örökösen. Mindenki arra vágyik ott, hogy egy kicsit lelassuljon. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom a hitvallásunkat: szeretnénk úgy meghosszabbítani az otthonokat, hogy legyen tér a napi szintű kikapcsolódásra, akár közösségben, akár egyedül elvonulva.
Hogyan mutatnád be a Tectona Grandis vásárlóit?
Sokféle ember jön hozzánk, van olyan is például, hogy valaki el szeretné adni a házát, de nincs úgy berendezve a kültér, hogy az épület árához illeszkedjen, ő egy befektetésnek tekinti ezt. Jönnek aztán olyanok, akik már túl vannak pár műanyag vagy trópusi fa, meg rattan bútorgarnitúrán, és érzik azt, hogy ez a divat nagyon gyorsan változik. Nem csoda, mi huszonéve vagyunk ebben a bizniszben, de mi is csak kapkodjuk a fejünket.
Mit gondolsz, Magyarországon elindult egyfajta változás, ami a kerti bútorok és a minőségi kerti kialakítások iránti igényt jelenti?
Biztos, hogy sokat segített, hogy az emberek elkezdtek egyre többet utazni és láttak szép dolgokat, de azért azt hozzátenném, hogy azok a szállodák, amelyek olyan igényességgel rendezik be a kertjüket, az már a top luxus szint, a négycsillagos hotelek zöme nem ez a kategória. De kétségkívül az ötcsillagos hotelekben már az ember megérzi, hogy milyen egy jó kert. Ne felejtsük el, hogy például a Pinterest vagy más platformok is sokat változtattak az igényeken. Az szerintem kijelenthető, hogy az emberek a minőségi bútorokat keresik, leginkább azokat, amelyekkel nem nagyon kell foglalkozni. Ugye, mint említettem, mi teakfával kezdtünk, ennek ellenére ma már alig találsz ilyen anyagot a bútorainkon. A teak is tartós, de azért kell vele törődni, időnként le kell mosni, le kell kezelni. Ez macera, az embereknek nincs idejük, de leginkább azt hiszem, kedvük nincs hozzá. Ezért elmentünk a technikai anyagok irányába: az alumínium nem rozsdásodik, a kerámiával sem történik semmi. Ma már olyan szövetek vannak, amelyek ellenállnak az UV-sugárzásnak vagy az időjárásnak. Ha az ember lusta, kint lehet őket hagyni a legnagyobb esőben is, mert bírják. A párnáknak ma már olyan szivacstöltete van, amelyen egyszerűen átfolyik a víz, ázhat napokig, ha elfelejtjük bevinni, vagy csak simán nem törődünk velük. De muszáj is, mert a mi tapasztalatunk is az, hogy a tulajdonosok elég mostohán bánnak a kültéri bútoraikkal. Abszolút értjük, hogy nálunk is miért ezeket a strapabíró darabokat keresik.
Látsz változást az elmúlt több mint 20 év távlatában, mennyire árérzékenyek ezen a szinten a magyarok, ha erre kell költeniük?
Őszintén megmondva a kert berendezése nem csak pénz, hanem igényesség kérdése is. Nagyon sokszor látjuk, hogy valaki alacsonyabb költségvetéssel érkezik hozzánk, de érti, hogy ez az egész miért fontos, miért lesz jó a családjának. Egyelőre a többség nehezen tudja azt megemészteni, hogy ez egy költséges dolog, hogy ezt nem lehet fillérekből megúszni. Hosszú időn keresztül az emberek úgy tekintettek a kerti bútorokra, mint arra az olcsó valamire ott a projekt végén. Minden megvan, a konyhabútor is csilivili, és veszünk aztán valamit a teraszra, és néha kiülünk oda. Az igények és a lehetőségek olykor nagyon messze vannak egymástól, a vásárók egy részének meg kell erőszakolnia ilyenkor magát, hogy átgondolják, mennyit is szánnak erre. Nagyon sokszor megkapjuk, hogy itt a bútorok aranyból vannak? Hogy egy beltéri bútor nem ilyen drága. Meg kell ilyenkor érteni, hogy a beltéri bútorokba az olcsóbb anyagok is jók, a kültérinél nem tud spórolni ezen a gyártó. Nem lehet vasat használni alumínium helyett vagy kifakuló pamutot, technikai anyagokat kell használni, amelyek viszont drágábbak. Ekkor fogjuk érezni azt, hogy kint ugyanaz a szint, mint bent. Ugyanez a helyzet a pergolákkal is. Meg lehet kérni Jancsi bácsit is, hogy ácsoljon össze valamit, vagy lehet mélyen a zsebbe nyúlni, és 8-10 milliót kifizetni egy profi szerkezetre. De még sokszor ez is beelőz minket, hiszen ezt az építkezésnél szokták már installálni. Sajnos ugye mi jövünk a legvégén, a büdzsé függvényében a kerti bútorban akar mindenki kompromisszumot kötni. Ekkor jön az, hogy igazából a diszkontáruházból a legolcsóbb valami is jó lesz.
Feltételezhetően egy lakberendező is tud abban segíteni, hogy rávezesse az ügyfeleket, min nem szabad spórolni.
Számos esetben van erre is példa, de jelentősen kevesebben veszik igénybe szakember segítségét az otthonuk berendezésénél, mint amennyiszer ez – pláne egy bizonyos költési szinten felül – indokolt lenne. Sokan nem szeretnék, ha olyan lenne a végeredmény, amit a lakberendező kigondol, holott igazából ez azért fontos, mert ő jobban átlátja, mit szeretne a megrendelő. A mi vásárlóink nagy része sem szakember például, ha alkalmaznak is lakberendezőt, a terasz berendezését már nem hagyják rá. Azt gondolják, hogy azt már könnyű megoldani. Egy kertet vagy teraszt pont úgy, olyan személettel kell berendezni, mint egy nappalit. Mi is inspiráljuk az értékesítőinket, hogy ajánljanak az ügyfeleknek kiegészítőket is a bútorok mellé, mert nem szeretnénk, hogy csalódjon a vásárló. Ő azt akarja, amit nálunk látott, a mi enteriőrrészleteink alapján. Egy kisasztal, egy tálca, egy lámpa, egy díszpárna vagy egy szőnyeg nagyon sokat számít – még egy olyan mostohán kezelt helyen is, mint a kert. Sokszor érezzük, hogy ez nyűg az embereknek, félnek, hogy tönkre mennek a drágán vett bútorok. Pedig nem egyszer előfordul, hogy régi vásárlóink jönnek vissza, akik 8-10 éve vették nálunk a garnitúrájukat, és olyannyira semmi baja, hogy vennének egy másikat is a nyaralóba vagy a friss házas gyereküknek. Ennek egyrészt örülünk, hiszen ők megtapasztalták, hogy jó befektetést csináltak velünk, nyilván a mérleg másik serpenyője meg, hogy ha magas minőségűek a bútorok, nem mennek tönkre, akkor kevesebbet is adunk el belőlük.
A koronavírus járványból a lakberendezési és a kertészeti forgalmazók és gyártók is csak profitáltak, szerinted ez a fajta szemléletváltása a fogyasztóknak tartós lesz? Budapest lakossága is folyamatosan csökken az agglomeráció javára, Ti tudtok arra építeni, hogy egyre többen vágynak a természetbe?
A Covid biztos, hogy sokak szemléletét formálta, nekünk például a múltban sok olyan vásárlónk akadt, akik azt mondták, hogy nagyon jó meg nagyon szép, amit árulunk, de minek, ha úgy sincsenek soha otthon. Ez aztán változott, amikor szépen mindenki otthon ült. Régen a teraszajtó egy választóvonal volt, bent csodás berendezés, kint meg valami. Ezen valamennyit a járványhelyzetből fakadó lezárások valóban javítottak. Ennek volt egy felfutása értékesítési fronton, nyilván az infláció viszont nem kedvez most ennek a trendnek.
Mit tekintesz cégvezetőként mindennapi motivációnak, missziónak?
Mi teremtettük meg itthon a kerti kultúrát, hogy be tudd a kertedet úgy rendezni, akár a lakásodat. Azaz van olyan bútorzatunk, mintha egy kültéri nappaliban lennél, de egy kinti konyhát is ki tudsz alakítani, netán egy spa részleget. (Ideális esetben az építész ehhez több teraszt is tervezett az ingatlanhoz.) Ebben szeretnénk további szinteket is megugrani, és vinni a piacot előre, a trendeket diktálni.
Hogyan fogalmaznád meg pár szóban a minőségi énidőt? Számodra mit jelent a minőségi kikapcsolódás? A kertben töltöd?
Az én gyerekeim ugyan már nagyok, de még emlékszem milyen, amikor rohangálnak a házban. Ilyenkor a legjobb dolog, amikor fogod a könyved és találsz egy zugot a kertben. Vagy épp a gyerekeket zavarod ki. Az énidő fontos, mert anélkül bele lehet őrülni a dolgokba. Ehhez mi igyekszünk egy méltó környezetet biztosítani. Én szeretek a kertben lenni, minden nyaramat a nagyszüleimnél töltöttem gyerekként a Velencei-tónál. Emlékszem, volt egy régi fém hintaágy, nagyon sokszor aludtam rajta miközben csicseregtek a madarak. Igazi Alfa-állapot volt. A kertben aludni tényleg egy nagyon jó élmény, amit az ember csak ritkán él meg.
Több együttműködést láthatunk a TG-től, mi alapján választjátok ki a nagyköveteket?
A nagyköveteink kiválasztásánál az elsődleges szempont, hogy milyen értékeket közvetítenek. Van többek közt sportolónk (Cseh Laci) és festőművészünk (Soós Nóra) is, azt az üzenetet szeretnénk átadni az ismertebb emberek szerepeltetésével, hogy az átlagember is meg tudja azt valósítani magának, amiről az interjúkban szó esik. Szeretnénk, ha erről a témáról gondolkodnának, hogy milyen élményeket lehet a kertben szerezni. Reméljük, a példák ragadósak, és sokaknak adnak e történetek inspirációt. Huszonéve marketingelünk, és néha jó olyat is csinálni, ami nem feltétlenül rólunk szól. Nyilván egy picit irányítottan beszélgetünk a hírességekkel, hiszen mindig a kertről van szó. Szemléletet akarunk formálni, hogy elsősorban a kert ne egy eszköz legyen a felvágásra, ahol meg lehet mutatni az új autót meg a grillsütőt, hanem a hely, ahol meg lehet élni bensőséges pillanatokat, a mindennapok élményeit. Rengeteg embernek van kertje, de igazából nem élnek benne. A kertnek nem az a funkciója, hogy legyen tér két épület közt, hanem hogy belakjuk, kvázi megnövelve ezzel a lakás alapterületét.
A TG Primo több tucat világmárka kínálatát forgalmazza, köztük a belga Tribú és az olasz Talenti darabjait, hogy most csak kettőt említsünk. Hogyan sikerült elnyerned ezeknek a komoly vállalatoknak a bizalmát, hogy idehaza a Tectona Grandis lesz számukra a tökéletes partner?
A gyártóinkat alapvetően nem a számokkal, hanem a minőségre való törekvésünkkel győztük meg kezdetben. Régen elég sok nagy brandet forgalmaztunk, a probléma csak az velük, hogy ezeknek a piaca, a luxus elég szűk idehaza. Ennek nem kedvezett aztán a 2008-as gazdasági világválság sem, sok korábbi vevőnk jelezte, hogy jó lenne, ha tudnánk számukra mérsékeltebb árfekvésű termékeket is ajánlani, így 2011-ben létrehoztuk a ma már TG Mezzonak nevezett márkát is. Jó minőségű, de jó ár-értékarányú ázsiai gyártmányú bútorokat kezdtünk el forgalmazni, amelyek egy részét mi is fejlesztettük az ottani gyártóval együtt. A 2000-es években tapasztalható minőségi különbséget egy évtized alatt ledolgozta a nagy márkáknak is beszállító kínai gyáripar, jó anyagokkal, jó technológiával voltak képesek termelni olyan áron, ami jelen gazdasági helyzetben a vásárlónak is vonzó volt. A nagy márkák is megértették, hogy a plusz 30-40%-os hasznukat nem bírja el a magyar piac, illetve e koncepcióváltással van lehetőségünk a hazai vásárlók igényeihez, ízléséhez is adaptálni a közösen fejlesztett termékeket.
A Tectona Grandis Primo mellett létrehoztátok a TG Tonalli brandet is. Mesélsz kérlek erről?
Ez egy olyan középkategóriás termékvonal, amely kizárólag online elérhető. Ez arról szól, hogy ha nem akarsz egy terasz berendezésre másfél-kétmilliót elkölteni, akkor találsz egy alternatívát a választékunkban. Egy kicsit egyszerűbb verzió ugyan, de közel ugyanaz a minőség és a gyártó. A fennállásunk óta érzékeljük, hogy vannak, akik bár bejönnek az üzletbe, az árfekvés miatt mégsem lesznek vásárlóink, bár tetszik nekik, amit képviselünk. Az igények megvannak, de a 6-8 milliót – a jellemző hasonlat szerint egy autónak az árát – már nem fizetnék ki. A mi cégünket tényleg sokan tartják drágának, mert megcéloztunk egy olyan piaci szegmenst, amely a legmagasabb igényektől kezdődik és tart a felső középkategóriáig. Sokáig azt feltételeztük, hogy ez alatt nincs mit keresnünk, mert ott nagyon sokszereplős a piac, aztán most mégis úgy gondoljuk, hogy jelen akarunk lenni.
A szegmensetekben évről évre több a konkurens, nyilván az online retail megerősödése sem kedvez nektek. Hogy tudtok relevánsak maradni és kitűnni a piacon? Egyáltalán mennyire kell félni ezen a piacon a gombamód szaporodó webshopoktól?
Valóban megjelentek az online szereplők is ezen a piacon, kínálat az van, de azt tudni kell, hogy ezen az árszinten pusztán egy fotó alapján nagyon nehezen lehet eladni a kerti bútorokat. Nem véletlenül tartjuk fenn mi is a 2000 nm-es üzletet, az embereknek igényük van arra, hogy kipróbálják, megérintsék a darabokat, és meg akarják az életérzést is tapasztalni. Ezt képeken keresztül elég nehéz. A másik, hogy az online kereskedők általában sokat költenek a fotóanyagukra, a valóság azonban sokszor más. Ez még egy beltéri bútornál is zavaró, de azzal mi történhet? Maximum kikopik, meghajlik, kényelmetlen lesz. Kültéren még több a gond: jön az UV, az eső, a fagy, a penész, a kültéri bútorok sokkal gyorsabban amortizálódnak. Ha tehát egy bútor minősége nem jó, nem minden porcikája a legjobb anyagokból van, akkor gyorsan tönkremegy. Ezzel szemben a mi bútoraink 6-8 év után is úgy néznek ki, mint amikor kicsomagoltad őket. Kivéve, ha nem tartják tisztán. De a minősége nem romlik ennyi idő alatt. Persze, ezek sem tartanak 20-40 évig, de a divat is változik, nem is akarod addig nézni őket. A tervezők és a gyártók mindig kitalálnak valamit, folyamatosan jönnek az új technológiák és új anyagok. És az sem utolsó szempont éppenséggel, hogy hozzánk csak be kell jönni, és már vihető is a termék, nem kell megvárni a több hetes, netán több hónapos rendelési időt – ami nem elhanyagolható, ha azt nézzük, milyen rövid itthon a kerti szezon. Tapasztalatunk alapján a vásárlók türelmetlenek, azonnal akarják, amit kiválasztottak.
Az üzletben körülnézve felmerül a kérdés, hogy van egyáltalán még különbség a kültéri és a beltéri bútorok közt?
Ami a kültéri bútorok piacán lezajlott az elmúlt 20-25 évben, azt nem látom a beltéri bútorgyártóknál, legalábbis én nem vettem észre nagy újdonságokat. Volt olyan időszak, amikor sokan megkérdezték benyitva hozzánk – látva a kárpitos kültéri darabjainkat -, hogy ez most kerti bútorbolt-e? Manapság már ugyanazt a kényelmet várjuk el ezektől a daraboktól is. Nem mondom, hogy ott tart a színvonal, de már nagyon közel van hozzá. Természetesen vannak olyan technológiai adottságok, amelyek különbséget tesznek a két kategória közt. Egy kültéri bútorba nem lehet ugyanazt a finom habszivacsot belerakni, mert az megszívja a vizet, nem bírja a hőingadozást is – hiszen bírnia kell a 60 fokot is, amikor égeti a Nap, és a mínusz 20-at is. Ugyanazt a kényelmi faktort nem lehet elvárni, pedig már tényleg nagyon közelítünk a beltéri luxushoz.
Mik a terveid a közeli és a távolabbi jövőt illetően a brandjeitekkel, amelyek már publikusak és elmondhatsz? Netán tervezel külföldi terjeszkedést?
Magyarországot lefedtük, hiszen Budapestre mindenki feljön, nem érné meg így a vidéki nagyvárosokban üzleteket nyitni. Egy jó ideje Ausztriában keresgélünk ingatlant, Bécsben vagy Grazban szeretnénk nyitni. Úgy érezzük, hogy egy kicsit lemaradt ott a piac, elbírna egy jó concept store-t, de egyelőre még nem találtuk meg a tökéletes lokációt. Horvátországban és Szlovéniában nagyon erős játékosok vannak, le van fedve a szegmens.
Melyik a te kedvenc, általatok forgalmazott terméketek?
Minden kiállításra nagy kedvvel megyek, úgy szoktunk hazajönni, hogy alig bírunk választani a kollekciókból. Minden évben új kedvenceim vannak, ezért tudok még több mint két évtized után is lelkesedni a Tectona Grandisért.
Fotók: PR
Szponzorált tartalom
