Savudrija Horvátország legészakibb tengerparti települése, nem éppen egy híres desztináció, sőt, azt is mondhatjuk rá, hogy szinte teljesen ismeretlen. Mégis van egy hatalmas resortja, a Kempinski Hotel Adriatic – és a szerb tulajdonoscég most fejleszt még egy szállodamonstrumot emellé. Az Isztriai-félsziget észak-nyugati csücskében lévő luxusszálloda szinte egy kőhajításnyira van a szlovén riviérától, a szálloda strandjáról át is lehet látni a turisták körében közkedvelt Piran városkájára, amely mögött igazán festőien magasodnak a júliai Alpok, a még nyáron is hófödte hegycsúcsok. Savudrija így könnyen megközelíthető Szlovénián át is, de ha az ember tenne egy kitérőt először a Kvarner-öböl és Opatija felé, az is teljesen rendben van, hiszen mindössze egy bő óra az út a félszigeten átvágva. Mi kora estére érkeztünk meg, a Nap már lemenőfélben volt, szépen festették meg az utolsó sugarak a modern épületet. Elegáns előcsarnok és lobby fogadja a vendéget, a front desknél akár a Kempinski szállodalánc híres Lady in Redje is örömmel segít becsekkolni. (A talpig pirosba öltözött hölgy elsősorban mondjuk nem ezért felelős, hanem a programajánlásért, korábban itt írtunk a szerepéről bővebben.) Szerintünk a lobby a szálloda legszebb része, igazán otthonos a kialakítása, tágas és szépen dekorált. Magunk is inkább ide jöttünk le dolgozni, olyan jó a hangulata ezekkel a vitorlásmakettekkel.

Persze, nem azért, mintha a szobákban ne lenne kényelmes, sőt! A kilátást tekintve kétféle van ezekből: természetesen tengeri panorámás és úgymond parkra néző, amely voltaképp már maga az isztriai táj – és a szintén a tulajdonoshoz tartozó golfpálya. Még a legalacsonyabb kategóriás szobáik is tágasak, és külön tetszett nekünk (lévén egyikünk ugye fenntarthatósági szakértő is), hogy a szállodalánc milyen bájos módon kér tőlünk jelzést, hogy akarunk-e plusz ágyneműhuzat cserét. Környezetvédelmi okokból ezt nem tennék meg mindennap, de ha valaki mégis ezt szeretné, van rá lehetőség, csak egy kis, az éjjeliszekrényre készített tárgyat kell odahelyezni a paplanra, és már tudja is a szobaasszony, hogy mi a kívánalom.  Ez a kis figura a láncolat minden hoteljében más és más, itt egy jellegzetes isztriai kőkunyhó, a kažun makettje. Ehhez a kis kerek, kúpos tetejű építményhez nem használtak egyébként kötőanyagot, ellenben teleszórták vele az isztriai tájat. Elsődleges feladata az volt, hogy a forró napokon árnyékot, esőben pedig fedelet adjon a juhász feje fölé. Tényleg abszolút landmark errefelé.

A szálloda edzőterme közvetlenül a lobby mellett található (illetve van pár kültéri spinningbicikli is), a wellnessrészleg meg már a föld alatt. A számtalan kezelés mellett itt lehet igénybe venni a hamamot is, a menüben többféle is szerepel, mi például nem a hagyományos törököt, hanem a marokkói verziót próbáltuk ki. (A szálloda hamammestere egyébként nincs itt mindennap, szóval érdemes előre időpontot foglalni a becsekkolásnál.) Nagyon szép a hotel hamamszobája: szürke márványborítású, klasszikus keleties stílusú, olyan ezeregyéjszakás feelingű.  A páros kezelés ugye hosszabb, kétórás időintervallumú, hiszen egy mester intézi mindkét felet. A kezelés után az embert betessékelik egy lounge szobába, ahol teák és egy gyümölcstál mellett pihenheti ki a “fáradalmakat”. A hotelnek nagy medencéje is van, de mi inkább a strandra szavaztunk. Az ember pazar villák mellett sétál el, ezek is a hotelhez tartoznak egyébként. Többféle kategória van, de már egy kisebb villában is többezer euró egy éjszaka. A többszintes épületben természetesen “downstairs” van hely a személyzetnek is, ha az ember hozna magával dadát, netán testőrt. A strand hangulatos, a nyugágyak mellett Louis Roederer logós baldachinos heverőket is lehet bérelni, és itt található a Restaurant Kanova fine dining étterem is.

Sajnos ez az étterem még zárva volt, amikor ott voltunk, pedig nagyon jól néznek ki a fogásaik. Hangulatos lehet ezeket itt, a naplementében elkölteni az alábbi teraszon (ami föntebb is látszik). Mi a hotel másik éttermében ettünk, a Restaurant Dijanában, de az á la carte vacsoráról ebben a cikkben írunk külön. A reggeliztetés is itt történik, nos, ez a Kempinskinél márpedig nem kispályás dolog. Hatalmas a választék, tényleg minden van, amit az ember kontinentális menü címszó alatt kívánhat. Bár nekünk nincs intoleranciánk, de nagyon tetszett, hogy mennyi gluténmentes opciójuk van pékárura is  – ez nem szokványos még ezen a szinten se, ami persze elég furcsa. Szeretjük az olyan plusz figyelmességet, amikor smoothie shotokkal várják az embert, ez sincs minden ötcsillagos hotelben. Bent is nagyon klassz ülni, de kint a teraszon is kellemes, egyszer itt, egyszer ott ültünk mi magunk is. A hotelnek van még továbbá három bárja is, az étterem mellett közvetlenül a lobbyban az Adriatic Bar, a medence mellett a Pool Bar és természetesen a strand mellett a Beach Bar. Savudrija és az ottani Kempinski egyébként pont erről szól szerintünk: hogy az ember jókat csobbanjon, egyen és igyon, és pár napra abszolút kikapcsoljon – még csak várost nézni se menjen.

Fotók: PR