Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az egykor a Velencei Köztársaság uralma alatt épült Rovinj (Rovigno) Horvátország egyik legfestőibb városa a Szent Eufémia-templom égbetörő harangtornyával és a szinte tengerre épült, olaszos stílusú középkori házikókkal. A girbe-gurba utcácskákon az ember hamar feljut a templomdombra, ahonnan viszont a város egy másik, sokkal újabb landmarkjára lát immár rá: a Grand Park Hotel Rovinj hosszan elnyúló, modern épülettömbjére. Csak első blikkre tűnik távolinak, valójában nagyon hamar oda lehet érni az óváros főteréről, a kikötőt övező sétányt követve az új fejlesztéshez.
Közben el is haladunk a beruházás tulajdonosának, az egyik legnagyobb horvát ingatlanfejlesztőnek, az Adris Grupának a székháza előtt, akik az elmúlt években több nagy, ötcsillagos szállodát, különböző típusú vendéglátóegységet, üzleteket és egy komplett jachtkikötőt is felhúztak ide. A két legelegánsabb hoteljük a privát strandszakasszal is rendelkező Hotel Monte Mulini és a két éve nyitott, minket is meghívó Grand Park Hotel Rovinj by Maistra Collection – utóbbinak mesés panorámája van az óvárosra. A szálloda aljában vannak a város legelegánsabb multibrand üzletei, kapni itt Polo Ralph Laurent, Bulgarit, Selettit – de még Vilebrequin monobrand üzletük is van. A szálloda mellett egy önálló épületben meg a város egyetlen Michelin-csillagos étterme, az Agli Amici. No, de most már lépjünk be a pazar épületbe!
A szállodába lentről és fentről is lehet érkezni. Gyalogosan (netán jachttal kikötve az épület előtt) a tengerparti sétány felől lépünk be a tágas, hatalmas belmagasságú lobbyba, ahonnan a liftek az 5. emeleti recepcióhoz röpítenek minket. Amikor autóval megérkezünk a városba, rögtön erre a szintre visz az út, és alig szállunk ki, máris ott terem a valet a Ferrarik és Bentleyk között, hogy adjuk a kulcsot, hogy beparkolhasson a garázsba. A fő lobby tehát itt, az ötödiken található, ahol rögtön megkínálnak minket egy mézes mentateával, míg várunk a sorunkra – leesett állal. A hatalmas üvegablakokon keresztül ugyanis itt tárul a szemünk elé először a fenséges rovinji óváros, amellyel az ember egész ott tartózkodása alatt sem tud majd betelni – mondjuk ezt tapasztalatból.
Ezen a szinten található a szálloda Michelin-inspektorok által is ajánlott fine dining étterme, a Cap Aureo, valamint a bár is. De arra is van lehetőség, hogy ide szervezzük az üzleti találkozónkat, ugyanis egy ultradizájnos privát tárgyaló is kéznél van itt. Rögtön megcsapja az embert a jó ízlés szele, hogy bár megannyi stílus keveredik ebben a nagy térben egymással, mégis, a különböző bútorok és a rengeteg féle kiegészítő milyen klasszul klappol egymással. Ebben semmi furcsaság nincs, hiszen a szálloda enteriőrjeit a világ egyik leghíresebb építésze és dizájnere, Piero Lissoni tervezte – aki egyébként éppen egy hónapja, október 6-án tartott keynote előadást a 360 Design Budapest dizájnkiállítás keretében.
A szobák 3 szinten helyezkednek el, legtöbbjük gyönyörű kilátással rendelkezik az óvárosra, amelyet a privát erkélyekről lehet a legjobban megcsodálni. Mindegyikhez tartozik egy változatos növényvilággal teleültetett „kertsáv” is, amit persze, csak csodálni lehet, rálépni nem. A folyosóknak az a különlegessége, hogy mindegyiknek más az illata, valahol cédrus-, máshol szantálfa aromafelhőben mehetünk vissza a szobába, amelyek berendezésére is ugyanaz jellemző, mint a közösségi terekre: változatos stílusok keveredése, a legmodernebb, legletisztultabb bútordarabok mellé lazán vannak párosítva a rusztikus kiegészítők. Nagyon milánói, nagyon lissonis. A fürdőszobák tágasak és gyönyörűek, a bekészítés Molton Brown, a brit királyi család által is használt piperemárka.
Nem tudunk olyat mondani, amiben ez a luxushotel (amely egyébként a The Leading Hotels of the World csoportosulás tagja) nem erős. Az építészet, az enteriőrök, a szobák kényelme mellett azonban kimagaslik az, ahogy a gasztronómiához és a wellnesshez nyúltak. Előbbiről egy külön cikkben lesz majd szó, utóbbira azonban akkor térjünk rá most azonnal. A szálloda 4-5. szintjén kapott helyet a wellness-részleg. A szobákban is érezhető japános stílus itt talált igazából önmagára. A kétszintes alapterület hatalmas, az alsó szinten van a lobbyméretű recepció, innen érhetők el a szaunák és lounge szekció. Beltéren is lehet pihenni, ahol ingyenes teaszertartás várja a szaunázásban megfáradtakat, de több kültéri szeparé is van – ha jó az idő, és inkább bensőségesebb módon lennénk együtt a párunkkal, családunkkal, barátainkkal. Az építészet és a növények egyébként mind arra játszanak rá, hogy úgy érezzük magunkat, mintha csak Délkelet-Ázsiában lennénk – az épületet körülölelő hatalmas park természetesen már mediterrán jellegű.
Akár itt vagy a tengerparti sétány mentén is ideális egyet futni, de az ötödiken természetesen akad edzőterem is. Illetve itt található az 50 méteres fűtött beltéri úszómedence, amelynek egy része már kint van az épületből a szabad ég alatt. Még ilyenkor, ősszel is nagyon hangulatos volt lubickolni benne – még ha a hatalmas napozóterasznak ilyenkor már nincs is túl sok értelme. A kültéri medence a teraszon kapott helyet, szintén tökéletes szpot, ha az ember a város sziluettjében akar gyönyörködni, akár a vakító napsütésben, akár alkonyatkor vagy hajnalban.
Mint már említettük, a Grand Park Hotel Rovinj egyik erőssége a kulinária. Két bárja (a lobbyban és nyári időszakban a napozóteraszon) és két étterme van, a fine dining Cap Aureo és a fizikailag és műfajban is egy szinttel lejjebb lévő Laurel & Berry. Utóbbinak is nagyon látványos a beltere, de igazán a terasza a lenyűgöző, amikor az ember úgy reggelizhet, ebédelhet vagy vacsorázhat, hogy közben a rovinji panorámával is jóllakik a szeme. Mi próbáltuk itt az á la carte vacsorát is (a signature, helyi, Boskarin szarvasmarhából származó steakfélével készült klubszendvicsüket feltétlen ajánljuk), de a reggeli egy teljesen más dimenzió. Mi szem s szájnak ingere, csak ámultunk és bámultunk. Hozzá vagyunk szokva ugyan a gazdag svédasztalos kínálathoz, de ami itt fogadott bennünket, attól még mi magunk is lehidaltunk. Természetesen a meleg ételek étlapról rendelhetők. Külön felhívnánk a figyelmet a szarvasgombás sajtjukra, ami itt nem is különlegesség. Isztria híres erről a csemegéről, már a szobába belépve is ilyen csemegéket találunk bekészítés gyanánt: örültünk is nagyon a szarvasgombás pestónak, olívaolajnak és macaronnak is. Pont olyan meglepő élmény volt mindegyik, mint hogy egy ilyen szálloda van itt a közelben, mindössze 6 órás autózásra.
Fotók: PR
2022. november 8.
