Az 1876. augusztus 20-án átadott Sugár út az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula szívügye volt. A korszakban ugyanis szerte Európában ekkor zajlottak épp a nagy városrendezési munkálatok, melyek keretében széles sugárutak épültek – főként persze az előkelők kedvéért, akik szívesen is költöztek ezen környékekre. A fáma szerint azonban a magyar Champs-Élysées korántsem volt ennyire népszerű a megcélozni kívánt rétegnél, így még az adócsökkentés hívószavát is be kellett lengetnie a kormánynak, hogy magánpalotákkal és pazar villákkal népesülhessen be a külső szakasz: azaz a Kodály-körönd és a Hősök tere közti 656 méter. A telkek ugyanis nem valami nagyok, ráadásul pontosan szabályozták, hogy legfeljebb mekkorák is lehetnek rajtuk az ingatlanok – amit a vevők általában igyekeztek is maximalizálni. Bár sok házat maga a Sugárúti Építő Vállalat tervezett, nem szóltak bele jobban a tulajdonosok ügyeibe, pont ezért is lehetett ennyire változatos az összkép. Az Andrássy út alsó felét a második világháborúban kevéssé érintették a harcok, mégis, jó pár gyönyörű épülettel lettünk szegényebbek. Hogy miért, azt alább elmeséljük a legszebb példákon keresztül.
Az Andrássy út 129. alatt két csodás épület is magasodott egykor – mármint egymás után. Először a tornyos, vendéglőként működő Bellevue-ház épült ide a Hősök tere sarkára 1872-ben, amelyet aztán 1905-ben lebontottak, hogy a korszak új stílusában jöjjön valami helyette. De az úgynevezett “magyaros szecessziós” Babocsay-villa (a nyitóképen) sem melegedhetett itt meg túl sokáig a cirkalmas díszítményeivel, a tulajdonos, Babocsay Hermann végül is megunta a folyamatos kritikákat, és az új korízlés, a Bauhaus szellemiségében építtette át Kozma Lajossal az otthonát. Később a jugoszláv nagykövetség birtokába került az ingatlan, ennek értelmében ma ugye Szerbia budapesti képviseleteként funkcionál.
Az 122. szám alatt valamikor Engel Gyula háza állt, amit 1908-ban bontottak le, hogy egy másik, klasszikus stílusú, ámbár kisebb villát építsenek a helyére. Ez még ma is ott áll, a Rödl&Partner tanácsadó iroda hazai képviselete működik benne jelenleg.
A 110-es szám valamikor a Rausch-villa címe volt, a helyén ma is egy régi, elegáns villa trónol, amely egy jó pár éve még a távol-keleti kincseket bemutató Zelnik István Aranymúzeumnak is otthont adott.
A 104-es szám épülete még ma is megvan, csak épp kevéssé lehet ráismerni. Az egykori Erdődy-palotát ugyanis a Széchenyi-Vanderbilt házaspár vásárolta meg, majd az amerikai milliárdoslányból lett feleség, Gladys Vanderbilt kibővíttette és angolszász stílusban építtette azt át. Nem sokáig lakott itt azonban a család, az I. világháború után Széchenyi László gróf kapta ugyanis a feladatot, hogy megalapítsa a washingtoni magyar nagykövetséget, és ennek vezetőjeként szolgálja a frissen függetlenné vált országot. A második világháború után a szovjet megszálló erők rendezkedtek be az egykori otthonukban, ma pedig az orosz nagykövetség főépületeként funkcionál a palota.
A Bellevue-házzal átellenben, a 132. szám alatt magasodott egykor az Andrássy út alsó szakaszának legszebb magánrezidenciája: a Szépművészeti Múzeum felőli saroktelken 1876-ban épült Edelsheim-Gyulai-villa, amely később Born-villaként volt még ismeretes, ugyanis ez a bárói família vette meg az eredetileg a nevét adó grófi családtól. Az Edelsheim-Gyulai-család neve ugye onnan lehet még ismerős, hogy egyik tagja, Ilona grófnő később a kormányzó, Horthy Miklós menye lett, egy nagyon rövid ideig kormányzóhelyettesné. A villa csak 1942-ig ékesíthette a Hősök tere sarkát, ugyanis az új tulajdonos, Born Frigyes lebonttatta, hogy a helyére azt a félköríves bérházat építtesse, amelyet ma is látunk itt (és amelyben az albán konzulátus is működik jelenleg).
Fotók: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
