A lakberendezés iránt fokozottan érdeklődők körében a párizsi expo neve fogalom, hiszen a milánói Salone del Mobile mellett a világ legrangosabb ilyen jellegű seregszemléje. Olasz riválisától eltérően azonban ebből évente kettő is van, mi most a tavaszin vettünk részt a meghívásukra, és gyűjtöttük csokorba a kedvenc standjainkat.

Kezdjük rögtön a saját házunk tájával! A Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ vagy angolosan HFDA) a Magyar Turisztikai Ügynökségen belül ugye a hazai divat- és dizájnipar fejlesztéséért és fellendítéséért felel szakmai programjaival és divatbemutatóival belföldön, a hazai tervezők promotálásával pedig külföldön. Mindezt a nemzetközi sajtónak egy reggeli keretében prezentálták a belvárosi Drouant étteremben, ahonnan kisbuszok szállították a szerkesztőket a francia főváros határában lévő pavilonkomplexumba, hogy a különleges standjukat testközelből nézhessék meg – köztük így mi is. A hatalmas csarnokokban különböző kategóriák mentén szortírozták szét a kiállítókat, volt gasztrofókuszú pavilon is például – a HFDA standja természetesen a legjobb dizájnbrandeket tömörítőbe került.

Mint egy oázis, úgy nézett ki a minimalista stand: a tejüvegen át csak a középre rendezett cserepes növények látszódtak, amelyeket körül járva jutott el az ember tervezőtől tervezőig, erre az alkalomra ugyanis a Budapest Select ernyőmárka alatt az Oleant modern lámpái, a Meander Kerámia Manufaktúra kisplasztikái, a Boldizar Sentenski foncsorozott tükrös dizájndarabja, az Error n’ More tányérjai és a CONCRAZY rézintarziás beton lerakóasztala fogadta a világ minden tájáról odasereglett nagyérdeműt. Mind a tervezők, mind az ügynökség vezetősége készséggel foglalkozott a sajtóval és a buyerekkel, persze, aztán eljött számunkra is a búcsúzás pillanata, ugyanis kíváncsiak voltunk, még milyen highlightjai vannak a kiállításnak.

A kedvencünk toronymagasan az APCollection nevű márka volt, a belga tervezők hipercuki ülőbútorokat csinálnak plüssállatokból, akár egy adott koncepció mentén is, amilyen a komplett alpesi vagy szavannai faunából megálmodott padjuk vagy forgófoteljük. Itt nem tudtunk betelni az aranyosabbnál aranyosabb variánsokkal: a bébigorillás, a flamingós, de a nyuszis darabjukat is azonnal hazahoztuk volna. A legdrágább mégis ezek közül a homáros, hiszen a fotel hátulja teljes egészében kézzel, apró szemű gyönggyel van kivarrva. Hasonlóan szívmelengető volt a Leblon Delienne standja, akik popkulturális szobrászatban utaznak. Köznapi nyelvre lefordítva ez esetükben annyit tesz, hogy akár giga Mickey- vagy Minnie-egeret, Snoopyt, netán Pikachut is vehetünk náluk mattra vagy fényesre lefújva, itt-ott aranyozva. A figurákat olyan sztárdizájnerek is át-átdolgozzák olykor, mint Marcel Wanders, Constance Guisset vagy Kelly Hoppen.

És szerettük a klasszikus és a modern irányzatokat összemixelő csecsebecséket is, ezeket a standokat is kompletten kértük volna. Klaus Dupont (KvonK für Dupont) némiképp szürreálisan értelmezi újra a századforduló asztali dekorációit és egyéb porfogóit, így kerülhet a bronzoroszlán hátára egy seregnyi féldrágakő, vagy nőhet ki a bronzszamárból egy giga méretű korall. De vehet az ember nautilus kagylós műremeket is, lassan pedig ezekben a kisebb-nagyobb dekortárgyakban gyönyörködve olyan érzés keríti a végén hatalmába az embert, mintha egy középkori Wunderkammert nézegetne. A berlini Kühn Keramik standja is lenyűgöző volt, csodásabbnál csodásabb mintájú, kortárs értelmezésű porcelánokat gyártanak ők –  ha netán Oscar Wilde-os vagy Twiggys bögréből innánk reggelente a lattét, akkor a legjobb helyen járunk.

Evezzünk maszkulinabb terepre, mert hogy a technika és a gyúrás szerelmeseinek is volt mit nézniük. A Reuge luxus zenélő dobozokat gyárt, amelyek komplex szerkezetére pillantva rögtön megértjük, mi kerül ennyibe. Hogy mi szükség manapság, a Spotify korában egy ilyen ketyerére? Igazából semmi, de gyönyörű szobadísz válik belőlük, ez nem vitás. A Mecchanice Orologi Milano nagyjából ugyanilyen nívón gyárt asztali és faliórákat. Bár különböző stílusokban rendelhetünk tőlük ilyet, annyi közös bennük, hogy mind csodásak – értjük ezt dizájnra és technológiára egyaránt. A PENT. egy eszméletlenül formatervezett otthoni edzőfelszerelés család – csak mondjuk, ha valakinek nem lenne mindegy éppenséggel, hogy milyen súlyzóval, kettlebellel vagy medicinlabdával fejleszti odahaza az izmokat.

Természetesen a nagy vagy közepes méretű világmárkák közül is sokan ott voltak: 101Copenhagen, Dome Deco, Eichholtz, Roberto Cavalli Home vagy Missoni Home, ezeknél azonban sokkal izgalmasabbak volt – mint a fentebbi példák alapján is jól látszik – a kis márkák felhozatala és kitelepülése. Nagy kedvenceink voltak még például Muriel Ughetto tollas világítótestjei, amelyek első blikkre növény alapú lámpáknak hatottak, csak közelebb menvén fedték fel igazi valójukat. Kedvenc standunk a GoodMoods magazin webshopjáé volt, akik úgy rendezték be azt, mintha az ember egy Wes Anderson mozifilmbe csöppent volna. A koncepció egy grand hotel leképezése volt, az ember különböző funkciójú helyiségekben tekinthette meg az új kollekciót. Persze, volt még ezeken kívül sok izgiség, rózsaszínre, sárgára vagy éppen kékre festett kitömött csirkétől kezdve hatalmas, ásvány vagy koralldekorációkon át egy komplett életnagyságú Szamothrakéi Niké szoborig, de hát ez a lakberendezési showbiznisz már csak ilyen. Olyan nagy már a zaj, annyi márka van, hogy muszáj előrukkolni mindig valami meghökkentővel és emlékezetessel. Így alig várjuk már az őszi felhozatalt!

Fotók: Maison&Objet / Anne-Emmanuelle Thion Photographe, PR
2022. május 12.
A cikk létrejöttét a MaxCity Lakberendezési Bevásárlóközpont támogatta.