Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, milyen környezetben töltöttünk el pár hete két éjszakát a horvát fővárosban. Véleményünk szerint az Amadria Park Hotel Capitalnál aligha lehet most klasszabb opciót találni Zágrábban, nem csoda így, hogy első este is szívesen maradtunk inkább házon belül, amikor vacsorára került a sor. A szálloda meghívására kipróbáltuk az éttermüket, amelynek már az enteriőrje is bámulatos. Elég jól ismerjük a magasabb kategóriás vendéglátóegységeket a városban, így talán számít az objektív véleményünk, hogy ennél különlegesebb helyszín ebédelni vagy vacsorázni nem nagyon van jelenleg. Be kell valljuk, mi az étkezéshez ezúttal nem öltöztünk ki, casual szettben foglaltunk helyett a századfordulón egy osztrák bank horvát székházaként emelt épület egykori ügyfélterében, de a klasszikus belsőépítészet, az elegáns berendezés abszolút arra bátorítja a vendégeket, hogy smart casualben vagy akár még formálisabb szettben érkezzenek. A menün jól értelmezhető, mediterrán fogásokkal találkozni jobbára, semmi túlgondolás. Mi ezúttal két hideg és két meleg előételt, valamint két főfogást kóstoltunk.

Magyaroknak libamájat adni az talán mindig nehezített terep egy külföldi étterem számára, hiszen nem véletlenül vagyunk erről a kiváló alapanyagunkról világszerte híresek. Egyúttal nagyon érdekes is volt, hogy vajon Zágrábban, hogy képzelik el ezt a klasszikust. Bár bevalljuk, oda vagyunk a vajon megfuttatott brióssal és barackdzsemmel fogyasztott foie gras-ért, itt most egy mediterrán parafrázist kaptunk rukkolával, koktélparadicsommal és olajbogyóval, kísérőnek pirítóssal. Érdekes volt, új élmény, de ami a legfontosabb, hogy a rolád alakú, felkarikázott máj tökéletes volt – egyéni preferencia ugyan, de szerencsére a zsírjától megszabadítva tálalták. A másik előételünk látványra és ízre is fantasztikus volt, és szintúgy egy szokatlan társítással volt dolgunk. A burratát általában mindenhol az olaszos stílusban szervírozzák, azaz paradicsommal, rukkolával és balzsamecettel, a sajt itt azonban egy édes verzióban lépett a színre. Karamellizált őszibarackgerezdek övezték, és a tálalás is roppant mutatósra sikeredett, szerettük nagyon.

Tekintve, hogy mi a lánc egy másik hoteljéből, az opatijai / abbáziai Amadria Park Hotel Royalból érkeztünk egyenest, így a szívünk és a gondolataink egy kicsit még ottragadtak – mint ebből az élménybeszámolónkból is érzékletesen kitűnik. Csoda, hogy az Isztriára olyannyira jellemző szarvasgomba felé húztunk? A tésztaételünk egy tagliatelle alla bosciaolo (azaz szélesmetélt favágó módra) volt, amely egy tejszínes-gombás tészta gyakorlatilag. Nem sajnálták itt a reszelt triflát szerencsére, merthogy imádjuk. A másik fogásunk pedig egy rizottó volt a Kvarner-öbölben fogott garnélákkal – mesés volt ez is. Az egyik főételünk egy kőhal filé volt mángoldos törtkrumplival, a másik pedig bárányborda steak burgonyával. A főételekben sem találtunk kivetnivalót, így nem ez volt az oka, hogy ezeket már nem tudtuk teljesen abszolválni. Nem spórol a konyha, így közepesen éhesen ennyi pont elég, hogy legközelebb már csak reggel kívánjunk táplálékot magunkhoz venni.

Fotók: Amadria Park, The Gentleman’s Review